Szlovenszkói magyar írók antológiája 1-4. kötet (Nyitra, Híd, 1936-1937)

Novella és essay - Féja Géza: Az új népiség

205 ..lírai hevülettel" lelkesedik érte, hanem új hősök egész sorát alkotja belőle (Szűzmárjás királyfi, Ferke, Ábel, s Uj székely Antikrisztus, Síratnivaló székely, Országos góbé stb.) Az ő népi hősei példázzák és bizonyítják, hogy a nép sokkal többet őrzött, alkotott, életünknek, sorsunknak sokkal sűrűbb borát szüretelte, mint amennyire szomorú történelmi és szociális sorsa kötelezte. Éppen ezért a néphős alkalmas igazán a magyar sors legmélyebb értelmű megfogalmazására. Erre vállalkozott Tamási a Szűzmárjás királyfiban. Vájjon milyen rétegek, milyen összetevők jelentkeznek és tükröződnek ennek az új hősnek a sorsában ? A nomád nyugtalanság, mint belső jóerő, mely himnuszt mond a lóról s fel akarja támasztani a halott lovat. A katolicizmusba áradó ősi pogány derű. A halál örökké hívó, örökké ingerlő balladája s a mindig fölemelő, mindig új ingert adó, új utakra csábító életmese. A pogány áldozat vad öröme s a Krisztusból eredendő tudatos, nagy közösséget átölelő önfeláldozás. A föld szerelme s kemény törvényeinek ijesztő hidegsége. A szabadon száguldó vizió » visszahull ás a népsors végzetes kötöttségébe. A rettenetes Ó-Isten s az újszövetség különös vigasztalása : Isten arcának megenyhülése nemcsak Krisztus, hanem valami ősi pogány szabadság útján is. Ez az ősi faji élménytömeg csakis a néplélekben lelhető meg. S Tamási megkísérelte, hogy e pólusokat és antipólusokat egyetlen néphős nagy belső sorsán át megoldja, új életté nemesítse. A Szűzmárjás királyfi fiatal merészsége általában megrettentette a kritikát. Nem talált mértéket és fogalmakat hozzá s így vetélt fogalmakba próbálta jelentőségét önteni. Mindenki azt várta, hogy mi jöhet ezután ? Némi keresés után „Ábel" jött. Az Ábel-trilógiában tulajdonképpen más síkra vetítette Tamási a „Szűzmárjás királyfit". A néphős hallatlan belső gazdaságát és erejét cselekménnyé, életté, mai embersorssá oldotta. A tragédia keserű italán nevelt magyar nép győzedelmes emberi magatartását írta meg benne. Ábel a mindennapi élet és élhetés tarka, nehéz, szövevényes útjait göngyöli fel előttünk, ballag az élet felé s végig kalandozik az életen, de fölötte megy láthatatlanul, azonban annál inkább érezhetően a „Szűzmárjás királyfi" csillaga. Ezért bír makulátlanul megma-