Szlovenszkói magyar írók antológiája 1-4. kötet (Nyitra, Híd, 1936-1937)

Novella és essay - Ethey Gyula: Kuruc sorsa

6? két boldog pár vonult a Notre Dameba, utánuk az előkelő násznép. A magyar örömszülők díszes nemzeti ruháját megbámulták a járókelők, Torday Zsuzsanna gyöngyös mentéjének arany zsinórzatán fényesen csillogott a francia napsugár. A templom boltíveinek misztikus homályában páter La Rue híres jezsuita szónok gyönyörű beszéddel mutatott reá, hogy valamint a De Vrecourt család címerében három vártorony díszeleg, úgy az emberi boldogságot is hármas erősség alapozza meg, a hit, a remény, a szeretet. Ennek köszönhetjük azt is, hogy az Üristen akaratából a nemes magyar nemzetnek két ifjú gyermeke sok zivatar ntán végre egymásra talált. Ha megcsendül a déli harangszó a Notre Dame tornyán, gondoljunk a magyar fegyverek erejére, amely a török áradattal szemben megmentette a nyugat kulturáját. Hunyady János nándorfehérvári diadalának emlékére rendelte el III. Calixtus pápa, hogy a világ összes templomaiban harangozzanak. Most pedig az idők változásán francia zászló alatt vérzik a magyar harcos és szívünk megdobban, lia a Bercsényi huszárok paripáinak patái alatt büszkén rezdül meg az anyaföld. A palotába visszatérve, díszesen terített asztalok körül vígan szólott a lakodalmi zene. A magyar—francia testvériség örömére eljárták a Cotillon Hongroist és a Menuet de Transylvaniet, miután Torday András ősei egykoron a messze Erdélyország havas bércei alatt küzdöttek a honért. Tóth Istvánné Torday Zsuzsanna örömmel borult atyja vállára. — Édesapám, de pompás az élet errefelé — súgja boldogan. —• Kívánom, kis gyermekem, hogy holtig így érezzed magad. Előtted az élet. Én már megettem kenyerem javát és nem tudom feledni a csejthei fűzfákat, a köröttük forgó bármily szürke életet. A világ festett ábrándképei hiába bíztatnak, hogy feledjem hazámat, mert az úgyis mostoha!.... A költő ajkán is csendül az igazság dala: Hazát feledni nem lehet soha 1