Szlovenszkói magyar írók antológiája 1-4. kötet (Nyitra, Híd, 1936-1937)

Novella és essay - Ethey Gyula: Kuruc sorsa

60 és bizony munkát adott, míg Torday bátyánk acélos karja partra ráncigálta a fuldokló harcost. Elalélt fejét Borbála asszony emelte a víz fölé, míg mások segítségével kirántották a megfakult szinű gyepre. Borbála asszony nemes szíve rögtön megállapította, hogy csinos fiatal ember a megmentett katona, kinek kár lett volna meghalni, mégha mindjárt labanc is az istenadta. Hátha van már menyasszonya, de ha az nincsen, mennyire siratták volna derég öreg szülei valahol Bécsben vagy talán Budweisben. Torday uram végignéz a már alig lélegző testen és nagy nyugalommal adja ki a további utasításokat. Tiszt ez, még pedig császári kapitány, övé a fekete paripa, melyik errefelé rohant; hozzátok ide, mert örülni fog a gazdájának. Azután menjetek feljebb a regimenthez, mondjátok meg, hogy elvesztettek valami németet, én megtaláltam, hát most már vigyék haza. Magam azonban megyek átöltözködni, mert éktelen hideg ez a viz, kurucember sem birja ki benne, a labancot pedig egyenesen elviszi az ördög, ha nem dugják azonnal ágyba. Alig fordult egyet-kettőt az életmentő, már ott voltak a kürasszirok ázott lovaikon, nagy örvendezéssel forgatták tisztjüket, ki mély sóhajtással végre felnyitja kék szemét és boldogan pillant a borús égboltra. Látszott rajta, hogy csak most kezd lassan visszagondolni arra, amit a szerencsétlenség okozott. — Úgy fejbevágott egy lezuhanó gerenda, hogy elvesztettem eszméletemet a vízben — kezdi mesélni a históriát — azután csak annyit éreztem, hogy valaki ráncigálni kezd, de miként jöttem a partra, nem tudom. Szeretném látni életem megmentőjét. — Óh, az már hazament átöltözködni, mert megfázott a vízben — mondja mosolyogva Borbála asszony — az én uram Torday András húzta ki a kapitány urat. — Nevem De Vrecourt Armand gróf császári vérteskapitány. Engedje meg asszonyom, hogy körülöttem szintén szorgoskodó kezét megcsókc Íjam, míg kedves férje urának megköszönhetem, amit velem cselekedett. Most már men-