Szlovenszkói magyar írók antológiája 1-4. kötet (Nyitra, Híd, 1936-1937)

Vers és műfordítás - Bólya Sándor

— Jiří Wolker — A z Adrián történt. Zöld hullámok, mint bontott nászágy, ezüst habbá tajtékzottak, a nap forró volt, az élet nagyütemű s a nappal az éjszakát széles öleléssel itta magába, hogy gyűlt forróságával lángragyújtsa. Mint gyűrűben a gyémánt arany homokban feküdtek pompás lányok és fénylő asszonytestek, a mellük, mint dagadó hullám, hófehér hab a kezük, vágyó szemek tüzétől pirosra gyúltak. Milyen szép volt, ha kelt a szél és beletúrt a hajukba és ruhájukat emelgette, a szép mellek, hogy szégyenlették magukat, milyen szép volt takarni a kincseket, féltve, őrzőn pirulva miattuk, hogy már érettek, teltek s láttukon gyönyör kél minden férfi szemben : azért szép a szégyenkezés, mert a szégyeneit, pompás kincseket egyszer valaki mind tisztán, őrzötten megkapja. Éa itt ahol az este hegedűt farag minden élő testből és a narancsfák alatt csillagujjak dalt ajzanak az érzékek öt húrján az egészségről, szerencséről, szerelemről,