Szlovenszkói vásár – Csehszlovákiai magyar elbeszélők, 1918-1938
Egy nemzedék sodródni kezd - Lányi Menyhért: Öten a különszobában
nagyobb jelentőségű lesz, mint egy egyszerű dáridó. Olyasféle gyónás tizenöt esztendő után, amire az együtt töltött esztendők köteleznek bennünket. Igen, úgy képzeltem, hogy ezen a találkozón mindent, de mindent őszintén megmondunk egymásnak, ami ez idő alatt történt velünk. Ha tudniillik az urak nem tartják különösnek ezt. Ez az ő bajtársiasságuk mellett valóban nem volt kirívó vagy különös kívánalom. Nem ismerték-e egymás titkait, vágyait vagy küzdelmeit, amik felvetődtek az emlékek síkjaira, és szavakba formálódtak a deszkafedezék csendjében? Mindent, becseset és értéktelent tudtak egymásról, így kevésbé heroizáltan voltak egymáséi a bajtársiasság kapcsolatában, és 'ez a tizenöt esztendő utáni gyónás mintegy bensőséges kibővítése lesz eddigi kapcsolatuknak. A fiúk kedves fogadkozással jutalmazták a tetszetős ötletet, csak Füzesséry, az örök ellenzék mormolt valamit az írás fölé hajolva: — A dátummal egy kis tévedés lesz, hiszen ma már november 2-a van. — Nem, nem tévedésből tettem erre a dátumra — mondta a zászlós ünnepélyesen elkomolyodva. — Az urak igazat fognak adni nekem abban, hogy ez a nap a legalkalmasabb a bajtársi összetartozás dokumentálására. Majáky meleg tekintettel nézte zavarát, és bajuszát kissé remegő kezekkel simította el. Ez a nap, a szeptember 2-a, a Monte Asolone-i csata napja, a legtüzelőbb bélyeg, amit a háború emlékezetükre sütött. Ez volt a legmaradandóbb becsű haditényük, bár e napért egyikük mellét se díszítette vitézségi érem. Erre a csatára nem kaptak külön parancsot a hadosztálytól vagy ezredtől, ez az ő külön csatájuk, utolsó és kétségbeesett kirohanásuk volt. Az árkokban akkor már egyre észrevehetőbben suttogtak a készülő fegyverszünetről, a háború elvesztéséről, az emberek egyre lomhábbak lettek a parancsok keresztülvitelében. És nekik megbízható értesüléseik voltak arról, hogy a mély völgyben áthúzódó olasz vonalban az ellenség tömérdek embert vont ki a síksági front megerősítésére. A kilátások oly kedvezőek vols' 67