Szlovenszkói vásár – Csehszlovákiai magyar elbeszélők, 1918-1938

Egy nemzedék sodródni kezd - Lányi Menyhért: Öten a különszobában

valahányszor elérzékenyülése vagy felháborodása túlcsa­pott a beidegzett szubordináció határvonalán. Visszanézett a tiszti fülkébe, arra a négy fiúra, akik az utolsó két esztendő minden éjjelét és minden nappalát megosztották vele, és akikhez a szinte családi összetartozásnak vigasz­talóan meleg érzése fűzte. Még ott ülnek a nyűtt huzatú ülésen, a parancsoláshoz szokott emberek kissé fölényes tartásában, de lélekben már biztosan elsodródtak tőle. A kövér Füzesséry főhadnagy türelmetlen mozdulatok­kal emeli a cigarettát szájához, mintha alig tudná fékezni álmait a belterjes gazdálkodásról, amelynek követelményei kialakultak benne az állóharc tespedései között. És Korbuly a maga látszatra hűvös, de kedves esetlen­ségében és rezerváltságában bizonyára ama módokon tű­nődik, amikkel végre elérheti majd a számvevői állást. A vékony arcú, mindig takarékoskodó Török hadnagy most több reménységgel gondolhat tanulmányai befejezésére, amiben eddig szegénysége gátolta. És Csergő zászlós, ez a csinos arcú, göndör hajú zsidó fiú, akinek a legfene­ketlenebb sárban is pedánsan tiszta volt az egyenruhája, és a lövészárok vasárnapjain kezére húzta a fehér szarvas­bőr kesztyűt... őt igazán nem kell féltenie. Ö meg fogja találni a maga sima és eredményes útját a civil érvénye­sülés terén is. Majáky leült közéjük, és kissé felhangolta az öröm, hogy egyelőre még a régieknek láthatja őket. — Három órakor odahaza leszünk — mondotta és úgy tett, mintha örülne neki. Ám mind nagyobb nyugtalanság fogta el, amint egyre inkább közeledtek a városhoz, amely felé oly sok meleg ábrándozása és türelmetlen kívánkozása lelkendezett a lövészárok fedezékéből... Négy órakor a század beérkezett a kaszár nyaoa, tís sze­gényes colonne-ba fejlődve felsorakozott a sivár udvaron, ahol néhány lógós vagy közömbösen pipázgató katona nézte csömörlötten az utóbbi napokban oly gyakran ismét­lődő szürke színjátékot. Az ezredes már napok óta nem tért be az irodába, így hát Majáky mondott néhány engesz­64

Next

/
Thumbnails
Contents