Szlovenszkói vásár – Csehszlovákiai magyar elbeszélők, 1918-1938

Egy nemzedék sodródni kezd - Egri Viktor: Szüret

kat... Azért volt olyan fenegyerek... — jegyezte meg egy öreg baka. Csak én tudtam, hogy nein volt igazuk. Kálmán a megoldást kereste, s egy gyenge pillanatában a halálban látta. Évek múlva elvetődtem abba a városba, ahol Kálmán otthon volt. Eszembe jutott Margit, a menyasszonya, és érdeklődtem utána. A gyári direktor titkárnője lett. Aznap este láttam is, amint sötét ruhában átsiet a főtéren. Vonzó, kellemes nőnek látszott, csak szemének hűvös szigora ejtett gondolkodóba. Ismerőseim elmondták, hogy tizenhétben elesett egy jó barátja, Kálmán. Mindig vőlegényeként emlegette. Azóta többször is akadt kérője, de nem ment férjhez. Az anyja tavaly halt meg. Még őt gyászolja vagy talán Kálmánt. Nem tudni, mindig sötétben jár. Azt tartja egy régi közmondás: amit az élet nem igazít el, megoldja a halál. Én úgy érzem: nem mindig. 43