Szlovenszkói vásár – Csehszlovákiai magyar elbeszélők, 1918-1938

Novellairodalmunk 1918 és 1938 között (Turczel Lajos)

listaként a Nyugatban tűnt fel. A kisebbségi társadalmi életbe nem kapcsolódott be, a budapesti polgári baloldali írókörnyezetben érezte jól magát. Nevét főleg a Csillag a homlokán című regénye alapozta meg, melyet a magyarországi és a szlovák nacionalista sajtó is dühödten támadott. Egy novellás kötete van (Jadviga kisasszony, 1934), és ennek a legtöbb írása Kardos László megállapítása szerint „igazi novella, a műfaj ősi és eleven törvényei szerint konstruált olvasmány". További jelentősebb — aktívabb, termékenyebb és a műfaj helyi fejlődésében szerepet játszó — novellisták: Sellyei József (akinek a valóságirodalomban betöltött helyéről és a Lósorozás Gádoroson című novellája értékeiről már szó volt), Palotai Boris (aki a pályája kiemelkedő részét már 1945 után és Magyarországon futotta be), az emigráns Jarnó József (aki a Magyar miniatűrök című kötetével egy értékes műfaji változatot honosított meg) és Sebesi Ernő, Sándor Imre, Lányi Menyhért, Kaczér Illés. — Sebesi Ernő a lírában, drámában is tevékeny volt, de a legjobb eredményt a novellában érte el. A jelentéktelenebb Rácz Pál mellett ő az, aki novellái zömében a naturalizmus módszerét követi. Erős szociális érzékét novellás kötete címe is elárulja (Megrúgott emberek, 1929). — Sándor Imrét, Lányi Menyhértet és Kaczér Illést három közös vonás köti össze: mindhárman a magyarországi forradalmak emigránsai voltak, publicisztikai tevékenységet is folytattak, és a novellán s a regényen kívül a drámában is tevékenykedtek. Sándor Imre friss hangú és jó szerkezeti érzékű novellista, aki olvasmányos írásaiban az értelmiségi ember intellektuális és morális problémáival foglalkozik vagy játszadozik. A sötétebb tónusú és életérzésű Lányi Menyhért írói érdeklődését elsősorban a háborús tematika kötötte le. Kaczér Illés novelláinak egy része a Sándor-novellákkal rokon; Kőtojásból kőmadár és Gödölyét, gödölyét címmel 1937-ben két mesegyűjteményt is kiadott, s a felnőtteknek is szóló meséi legnagyobb értékét Fábry Zoltán a szociális és antifasiszta hatékonyságukban állapította meg. A még számba jöhető, de a műfaj fejlődésére befolyást 21