Szlovenszkói vásár – Csehszlovákiai magyar elbeszélők, 1918-1938

Novellairodalmunk 1918 és 1938 között (Turczel Lajos)

nem gyakorló többi novellista közül egyeseknek a termése szürke színvonalú vagy erősen selejtes (Dallos István, Farkas István, Rácz Pál), dilettáns vagy dilettánsgyanús (Földes György, Jankovioh Marcell, Sándor Ernő); mások nívója a korai halál miatt még kiforratlan (Török Géza). Végül vannak olyanok, s köztük jól ismert nevek is, akik a tárgyalt fejlődési szakaszban az energiáik más műfajra való koncentrálása vagy egyéb okok miatt csak epizodikusan voltak jelen a novellisztikában (Földes Sándor, Juhász Árpád, Morvay Gyula, Neubauer Pál, Schalkház Sarolta, Szabó Béla, Sziklay Ferenc, Zsadányi Mária stb.). Külön kell szólni azokról a szerzőkről (Ásguthy Erzsébet, L. Kiss Ibolya, W. Wimberger Anna), akiknek a prózai fellépése az 1939—45 közötti évekre esik. Mivel ebben a szakaszban — ismert történelmi okok következtében — a csehszlovákiai magyar irodalomban fejlődési törés, szakadás állt be, s az írók nagy részének Magyarországra kerülése vagy kényszerű elhallgatása miatt Szlovákiában a prózai műfajokban érettebb alkotások nem születhettek, a novella fejlődését s a társadalmi fejlődéssel való kölcsönhatását csak 1938-ig vizsgáltuk. Annak .azonban nem volt akadálya, hogy vizsgálódásaink közben az új szakaszban debütáló szerzők alkotásaira is kitekintsünk, és L. Kiss Ibolyától és W. Wimberger Annától egy-egy novellát az antológiába is besoroljunk. Az ő szerepeltetésüket a lírában és drámában aktívabb Ásguthyval szemben nem értékkülönbség, hanem az epikában való primérség indokolja. TURCZEL LAJOS 22