Szlovenszkói vásár – Csehszlovákiai magyar elbeszélők, 1918-1938

Novellairodalmunk 1918 és 1938 között (Turczel Lajos)

novellát ő írta, s ez nem véletlen, hisz a frontokat szinte gyerekfővel járta meg. Az antimilitarizmusban való angazsáltságát és szociális érzékenységét a haladó magyarországi kritika is elismeréssel méltatta. „Egri Viktorban a művészi morállal egyenlő erősségű a szociális morál, hogyha nem erősebb — írta Illyés Gyula. — A front borzalmairól és a hinterland senyvedő életéről kevesen írtak megrázóbb erővel és nagyobb őszinteséggel." (Nyugat, 1928. II. k., 490. o.] A fiatal Egri Viktor a regény műfajával is szívós küzdelmet folytatott, és két sikeres regényével, a Fölkél a nappal (1928) és az Égő földdel (1937) jelentékenyen hozzájárult regényírásunk megalapozásához. Az utóbbi művet kritika- és irodalomtörténetírásunk a legjobb történelmi regényünkként tartja számon. Egri Viktor írói nyelvezetét a fellépésétől kezdve nagyfokú műgond jellemzi; a csiszolt irodalmi nyelvre való törekvése többnyire sikerrel jár, de nemegyszer a túlírtság, modorosság és rutin érzetét kelti. — Darkóval és Tamással ellentétben Egri Viktor munkássága a felszabadulás után is folytatódik, sőt életművének nagyobbik fele akkor alakul ki. Az idős korában is aktív író pályája még ma is nyitott. A kiemelt három novellistához tehetségben, művészi erőben N. Jaczkó Olga, Szombathy Viktor és Szenes Piroska állnak a legközelebb, de az ő novellái életművük csekélyebb terjedelmű és kevésbé összetett. — N. Jaczkó Olga, akit Mécs László közvetítésével Gömöri Jenő Tamás fedezett föl és Fabry Zoltán is nagyon kedvelt, legjobb novelláiban kritikusan is, nosztalgikusán is ábrázolja a vidéki úri és értelmiségi rétegek hagyományos életformáját, és felejthetetlen portrékat rajzol cselédekről és szerelembe bódult, meg nem értett asszonyokról. Sok írása viszont töredékes, vázlatos, nyelvileg ki nem érlelt. — Szombathy Viktor nevét az Eri kedves népem humoros katonatörténetei tették ismertté. Ezek a külsődleges komikumra épített anekdotikus írások — csekély kivételtől eltekintve — ma már teljesen elavultak, de van ennek az írónak néhány nagyobb szabású, koncepciózus írása, melyek kor- és helyfestése a legjobb novelláinkéval vetekszik. — Szenes Piroska novel20