Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Irodalom és nemzetiség - Kovács károly: Az irodalmi reginalizmus kérdése Szlovenszkón

harmadosztály fapadján ülő sarki kofa kezében látja a könyvét" (Tamás Mihály, a Magyar Újság 1934. május 13-i számában). Talán éppen ezért sok tekintetben népszerűtlen. De ez az egyetlen módja egy, a helybeli viszonyokból kiinduló és azokon keresztül az egyetemes törekvésekbe kapcsolódó, valóban a kor követelményeinek színvonalán álló baloldali gondolkodás kialakulásának. A regionalizmus kérdése azonban nemcsak az irodalmi és művészeti termelés kérdése. Legszorosabb kapcsolatban áll a nemzetiség felszabaduló küzdelmének egész problématömegével is. A politikumot becsmérlő regionalizmus a helyzet történelmi színvonalú értékeléséről, amely a gazdasági, társadalmi és politikai élet egész területére kiterjedően nem ismer el végleges adottságokat, a napi politikai értékelés szatócsszínvonalára csúszott le. A megalkuvás és érdekhajhászás szempontjából megvannak e felfogásnak a maga előnyei. De semmi köze a valódi progresszió történelmi színvonalú perspektívájához, amely a jelenben nemcsak a jelent látja, hanem a jövőt formáló erőket is felismeri. Ebből a szempontból a regionalizmus a ma adottságainak nemcsak végleges elismerését jelenti, hanem a megnyugvás ideológiájának terjesztésével a ma konzerválásához tevőlegesen is hozzájárul. A regionalizmust tagadó következetes baloldal ezzel ellentétben kul t űrprogramjában is a dialektikus fejlődési törvények után kutat, azokat alkalmazza, és ezeken keresztül a ma feloldódását és új egységek meg új adottságok kiformálását segíti elő tevőlegesen. Olyan új egységek kialakulását, amelyek egyedül képviselik a valódi progressziót. (1935) 87