Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Irodalom és nemzetiség - Fábry Zoltán: Egy ember meg akar szólalni

gondolat: igaz. A szellem: erkölcs! A huszadik században élünk . .. A huszadik században élünk! Háborúban élünk: emberek hullnak és emberek gyilkolnak, emberek részegednek és emberek kisebbednek. Halál, gyász, pusztulás, züllés egyre szélesedő körgyűrűi falják a hazákat és lakóit. Szájak habzanak, és sebek gennyesednek, tollak görbülnek, és milliók némulnak. Föld szakad, ég füstölög, vízár hömpölyög, és tűzoszlopok világítanak perzselve. Minden — embert temet: vadít és némít. Vox humana, vox humana: a sirálysikoly itt elfúl... Hamu permetez, katasztrófa lávája. És íme, őr vigyáz a strázsán. Egyedül és árván. Pontosan úgy és akként, ahogy hadköteles századunk magyar emberségtörvénye, Ady-reglamája előírja: ölt testvérek úgy élnek benne és általa, mint a gondolat igaza! Most megszólalt: életjelt adott: Az őr számadó és számon kérő életjelét. Bízzatok! (1940) 54