Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Jegyzetek a cseh-szlovák-magyar szellemi együttműködésről

Nap, Új Szó, Korunk stb.). A harmincas évek második felében azonban visszavonult a tudományos életből. Az antológiában közölt írása a Korunk VII. évf. (1932) 189-195. lapján jelent meg. JÓCSIK LAJOS (1910—1980) Publicista, író (néha Fodor Lajos néven), az agrárkérdés kiváló szakértője. A Sarló mozgalom egyik irányadó személyisége, az országos kongresszus (1931) egyik fő előadója. A gazdasági és társadalmi változások című előadásában a korabeli gazdasági-társadalmi viszonyok részletes és tudós elemzését nyújtja. Érdeklődésének központjában a földosztás kérdése, a parasztság helyzete és kelet-európai összefüggései, a korszerű mezőgazdaság problémái álltak. Helytörténeti kutatásai is jelentősek. Egy ideig a Magyar Újság (1933—1938) belső munkatársa. A legjobb tanulmányai (pl. A szlovenszkói magyar irodalom válságához, 1930; Szlovenszkói magyar középosztály, 1931; Kelet- és Nyugat-Európa antagonizmusa, 1931; A parasztság helyzete Szlovenszkón, 1935; A szociológia szociológiája, 1937; Akik egy millióért államhü kisebbséget szállítanak, 1931; stb.) — az utóbbit kivéve — a Korunkban jelentek meg. Az utolsónak említett tanulmánya Az Út 1931. I. évf. 10. számában látott napvilágot. Főbb művei a vizsgált korszakban: Érsekújvár (a Szlovenszkói magyar városképek című kötetben, 1938), Iskola a magyarságra (Bp. 1938). Az antológiában közölt írásokat a Korunkból vettük át: — Kisebbségi kultúrpolitika Made in Slovensko. XII. évf. (1937) 863—864. — A kelet-európai paraszttömegek eladósodása. VII. évf. (1932) 523—524. KOMLÓS ALADÁR (1892—1980) Tanár, irodalomtörténész, kritikus, író, költő. A húszas évek közepén Magyarországra költözött, de születési helye (Alsósztregova) és ifjúkorának, írói eszmélésének színtere (Losonc) révén mindvégig szoros kapcsolatban állt a csehszlovákiai magyar szellemi élettel. Több tanulmányban elemezte irodalmunk jelenségeit, fejlődési folyamatát. Az antológiában közölt tanulmányai rövidségük ellenére is jelentős hatást gyakoroltak irodalmi közvéleményünkre. A Magyar költészet Szlovenszkón a Nyugat XIX. évf. (1926) 396—399. lapján jelent meg. A csehszlovákiai magyar irodalom új korszaka előtt először előadásként hangzott el a pozsonyi magyar rádióban 1936. december 28-án, majd nyomtatásban a Magyar Újság 1937. január 3-i (vasárnapi) számában látott napvilágot. Mindkét szöveg a sajtóban közölt változatban került a kötetbe. KOVÁCS ENDRE (1911-) Történész, irodalomtörténész, kritikus, író. Költőként, prózaíróként indult, de korán megnyilvánultak esszéírói hajlamai. A harmincas évek második felében több irodalmi vonatkozású tanulmánya, kritikája jelent meg a Magyar írásban (1932—1937). Ezek közül kiemelkedik A szlovenszkói magyar irodalom sorsa (1936. 7. szám); az Új humanizmus (1936. 3. szám); az Egy nemzedék 483