Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Jegyzetek a cseh-szlovák-magyar szellemi együttműködésről

Ferenc: Kassai Munkás 1907—1937 (Bp. 1969), 476—482. Szövegünk az utóbbi forrásból való. — Valóság és kultúra a csehszlovákiai magyarság életében. Korunk X. évf. (1935) 7—8. szám. Újraközölve: Balogh Edgár: i. m. 222—232. A közlés az utóbbi alapján történt. — Az új nemzedék szava. Először a Bartha Miklós Társaság kiadásában megjelenő Új Magyar Föld 1929. évi október-decemberi száma közölte. Újraközölve: Balogh Edgár: i. m. 21—26. A közlés az utóbbi alapján történt. — Osztályharcos művészet Szlovenszkón. Először Az Út 1933. 3. számában jelent meg. Az itt közölt szöveg Fónod Zoltán Az Út 1931—1936 című antológiájából való (Madách 1981). BÁNYAI PÁL (1901 — 1943) Családi nevén Munels Pál. A szlovákiai magyar szocialista irodalom úttörője. Műveiben a munkásság és a parasztság életéről, mozgalmi harcáról, öntudatra ébredéséről tudósít naturalisztikus stílusban. Közírónak is jelentős, cikkei, a szociális viszonyokra rávilágító riportjai főként a Kassai Munkás (később Munkás), a romániai Korunk, a szlovák DA K és a cseh Tvorba, valamint Az Út, a Magyar Nap hasábjain jelentek meg. Főbb művei: Felsőgaram (regény, 1934); Fakó földek (regény, 1936).— Vallomás Szlovenszkón című írása a Korunk XII. évf. (1937) 218—221. lapján jelent meg, ezt a szöveget vettük át. BROGYÁNYI KÁLMÁN (1905-1978) Műkritikus és publicista, a modern művészetek, a népi művészet és kultúra, a fényképezés művészetelmélete kérdéseivel foglalkozott. Tanulmányai, műelemzései a Magyar Diákszemle, Forum, Magyar Figyelő, Korunk, Tátra stb. folyóiratokban jelentek meg. Évekig a Masaryk Akadémia művészeti osztályának titkára. 1928-ban tagja lett a Sarlónak, főként a parasztművészet kérdéseivel foglalkozott, kiterjedt ismeretterjesztő tevékenységet folytatott. A. Sarló 193 l-es országos kongresszusa után azonban nem csatlakozott a CSKP felé orientálódók csoportjához. Nézeteiben eluralkodtak a nacionalisztikus elemek, a felszabadulás után bebörtönözték, büntetését letöltve külföldre távozott, ott is halt meg. Főbb művei: Festőművészet Szlovenszkón (1931); A fény művészete (1933). Az antológiában közölt írásainak lelőhelye: — A parasztművészet kérdése. Korunk V. évf. (1930) 876—878. — A fotográfia társadalmi jelentősége. Korunk VII. évf. (1932) 561—563. Mindkét írás szövege azonos a folyóiratban közölttel. DOBOSSY IMRE (1908—1981) A Sarló mozgalom alapító tagja. A sarlós fiatalok kezdeményezte és a szlovák nyelvű egyetemi tanulmányok kiegészítésére szolgáló Magyar Szemináriumjogi szakcsoportjának irányítója. A szociológia, a nemzeti kisebbségek jogi helyzete, az ifjúságpolitika stb. állt érdeklődése központjában. A Sarló 480