Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Jegyzetek a cseh-szlovák-magyar szellemi együttműködésről

193 l-es országos kongresszusán Szocialista diákpolitika címen tartott felfigyeltető előadást. Gyakori munkatársa volt a haladó csehszlovákiai magyar lapoknak és folyóiratoknak. Az itt közölt írása a Korunk VII. évf. (1932) 808—810. lapján jelent meg. Közlésünk követi a folyóirat szövegét. DOBOSSY LÁSZLÓ (1910—) Tanár, irodalomtörténész, kritikus. Czuczor László néven is írt. A Sarló alapító tagja és egyik vezéregyénisége. A cseh irodalom és irodalmi élet kiváló ismerője. Az irodalom és kultúra kérdései mellett a nevelés társadalmi-szociológiai kérdései foglalkoztatják. Munkatársa volt a legtöbb haladó csehszlovákiai magyar lapnak. írásai többnyire A Mi Lapunk, Vetés, Új Szó, Magyar Újság, Az Út, Magyar Nap, Tátra és a Korunk hasábjain jelentek meg. A modern nevelés szociológiája című tanulmánya a Korunk VII. évf. (1932), 550—557. lapján jelent meg. Az F. X. Šalda című tanulmányát a Tátra I. évf. (1937) 3. számából vettük át. FÁBRY ZOLTÁN (1897—1970) Publicista, kritikus, a csehszlovákiai magyar irodalom legjelentősebb alkotója. Irodalomkritikai és irodalompublicisztikai munkásságával jelentős befolyással volt a csehszlovákiai magyar irodalmi és kulturális élet alakulására, irodalmunk fejlődésére, a baloldali eszmék terjedésére. írásai főként a Kassai Napló, A Reggel, Genius, Kassai Munkás (később Munkás), Prágai Magyar Hírlap, Új Szó, Magyar Újság, Magyar Nap, Az Út, valamint a romániai Korunk hasábjain jelentek meg. Ez utóbbi folyóirat csehszlovákiai szerkesztője és terjesztője volt. Munkásságának legfőbb jellemzője a cselekvő humánum, a háborúellenesség, a harcos antifasizmus, a szociális érzékenység és igazságérzet. Eszmei fejlődése az ösztönös antikapitalizmustól a szocializmusig, az osztályharc következetes vállalásáig ível. Az első Csehszlovák Köztársaság megszűnéséig alkotott legjelentősebb művei: Az éhség legendája (1932); Korparancs (1934); Fegyver s vitéz ellen (1937). Antológiánkban közölt írásainak lelőhelye: — Irodalom és magyarság. Kassai Napló, 1923. április 1. Újraközölve: Fábry Zoltán: Kúria, kvaterka, kultúra (1964), 17—27. — Szlovenszkói grafikon; Korunk IV. évf. (1929) 233—235. Újraközölve: Fábry Zoltán: Vigyázó szemmel (1971), 137—139. — író és osztályharc (előadás). Nyomtatásban Fábry Zoltán: Korparancs (1974), 71-91. — Szlovenszkói küldetés: 1938. Magyar Nap, 1938. júl. 27—30. és aug. 2. Újraközölve: Fábry Zoltán: Palackposta (1960), 197—214. — Egy ember meg akart szólalni. Eredetileg Egy ember megszólal címen a Magyar Hírlap karácsonyi számába készült 1940 végén. A háborús körülmények miatt azonban nem jelenhetett meg. Először A gondolat igaza (1955) című kötetben látott napvilágot. — Beteg Európa. Korunk IV. évf. (1929) 495—505. I. Újraközölve: Fábry Zoltán: Korparancs (1934), 59—70. 481