Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938
Jegyzetek a cseh-szlovák-magyar szellemi együttműködésről
Jegyzetek Az alábbi jegyzetek nem készültek a szerzők életmüvének részletes bemutatása, munkásságuk értékelése igényével. Elsősorban az antológiában közölt írások eredeti megjelenésének lelőhelyét, az átvett szöveg forrását jelölik, s röviden utalnak a szerzők tevékenységének területére, jelentőségére, szakmaiműfaji jellegére. Érvényük leginkább a bemutatásra kerülő korszakra, a két háború közötti időszakra, az első Csehszlovák Köztársaság fennállásának idejére terjed ki, az életművet, sorsok későbbi alakulásával kapcsolatban legfeljebb utalásokra szorítkoznak. Főként a közismert, illetve életművük jelentősebb részét a vizsgált időszak után kibontakoztató szerzők munkásságának részletezését, valamint más irányú tevékenységét (szépirodalom stb.) mellőzzük. BALOGH EDGÁR (1906—) Publicista, kritikus, a szlovákiai magyar baloldali értelmiség kiemelkedő alakja, a Sarló haladó iQúsági mozgalom vezére. Irodalmi és társadalmi munkássága a burzsoá rendszer nemzetiségi és szociális elnyomó politikája ellen irányult. Jelentős szerepe volt a szlovákiai magyar falukutató mozgalom elindításában, úttörő vállalkozásaiban. A Sarló fiataljainak a marxizmus felé közeledő, később a CSKP politikájával azonosuló csoportjához tartozott. Rendezetlen állampolgársága miatt párttag nem lehetett, de a Sarló 193l-es országos kongresszusa után pártfeladatként részt vett Az Út (1931 —1936) szerkesztésében. Ez a folyóirat a kommunista párt politikáját valósította meg. Baloldali magatartása, mozgalmi tevékenysége miatt a csehszlovák hatóságok 1935-ben kiutasították az ország területéről. Kapcsolatai szűkebb hazájával azonban nem szűntek meg, számos cikkben, tanulmányban foglalkozott a csehszlovákiai viszonyokkal. Írásai főként a Magyar jVapban és a romániai Korun&ban jelentek meg. Életművének további, gazdagabb, jelentősebb része új hazájában, Romániában bontakozott ki. Az antológiában közölt írásainak lelőhelye: — Galántai kistükör. Először A galántai járás kistükre címen jelent meg Az Út 1931. 4—7. számában. Újraközölve: Balogh Edgár: Duna-völgyi párbeszéd (Bp. 1974). Szövegközlésünk az utóbbi forrás alapján történt. Az írás az 193l-es nemeskosúti csendőrsortűz társadalmi-politikai okait kutatja. — Harcos proletárok kultúrája. Első közlése a Steiner Gábor kiadásában megjelenő Munkás- és parasztnaptár 1932 87—92. lapján. Újraközölve: Botka 479