Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Kapcsolat és közeledés - Dobossy László: F. X. Šalda

és nem is akarta szilárd egységbe foglalni felismeréseit. Ezért nagyon sok híve volt, nagyon sok tisztelője, de iskolája, követője alig. Az utolsó években egyre inkább közeledett a rendszer felé, egyre többet foglalkozott filozófiai és történetfilozófiai kérdésekkel. Nagyon megfelelt gondolkodásának a Kierkegaard által kezdeményezett és Heidegger és Jaspers által kifejtett egzisztenciális filozófia, mely az életfolyamat teljes egészének a megértésére törekszik. Sokat foglalkozott ekkor politikai és szociológiai kérdésekkel. Végre is egyre inkább közéleti tényezővé emelkedett, és megnyilatkozásai sokszor prófétai jelentőségűek voltak. Életének és egyéniségének az étosza átütő erővel hatott. A kései lekonkretizálás korszaka volt ez. A stílusa érzékien egyszerűvé finomodott, a század eleji nyelvi dekorációk és szándékolt rafmáltságok szétsimultak; gondolkodása egyre inkább a társadalmi kérdések, s azokon túl a

tnagy emberi létproblémák felé fordult; politikai érdeklődése egyre szilárdabban a „középútra" állította, bár egész életében a szélsőségek közt hányódott, és a kicsiség s a középszerűség ellen küzdött. A „közép" előnyét dicséri országa s nemzete helyzetében is: „Kis államok számára s különösen a mi számunkra létfontosságú, hogy nacionalizmusunkat tudatosan az egyetemesség nevezőjére hozzuk. Ezt csináltuk — sikerrel — a középkorban, ezt csináltuk a felvilágosodás korában és ezt kell tennünk ma és holnap is. így azután lehetséges lesz majd, hogy nyelv legyünk az európai mérlegen, hogy döntsünk az egyik vagy a másik irány győzelméről. Hiszek a »közép« európai küldetésében. A tengely, ami körül kialakul a fejlődés, észrevétlenül, de egyre inkább áttolódik Nyugatról Keletre. Az orosz kollektivizmus s a nyugati individualizmus nem fog mindig szemben állni egymással, mint tűz és víz; a jövőben egyre inkább keveredni és vegyülni fognak. Nem végezhetné-e el ezt a kiegyenlítő munkát a közép-európai gondolat, speciálisan a mi ideálunk? Olyan program ez, mely nem egy évtizedre, de néhány évszázadra szól." • Gondolkozásának ez a nemzeti lezártságokon túlmutató iránya nemcsak az esztétizmus következménye, hanem származási adottság és gyermekkori élmények kibontása is. Šalda német nyelvterületen született, Reichenbergben, és vegyes nyelvű környezetben nevelkedett. Ezért egész életén keresztül foglalkoztatta őt a nemzetnek, a nacionalizmusnak és a csehségnek a problémája; az volt a végső célja, 461