Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Kapcsolat és közeledés - Szalatnai Rezső: Jegyzetek a cseh-szlovák -magyar szellemi együttműködésről

Komenský-breviáriuma. Alapvető munka e téren az Orbán—Mendreszóra-féle magyar—szlovák és szlovák—magyar szótár is. S rendkívüli becsű, folytatásra ösztönző Váradi Aladárnak még kéziratban lévő bibliográfiai munkája, mely az 1848 óta cseh fordításban megjelent magyar művek pontos felsorolását adja. Termékenyítő hatással érkezik, mint jeleztük már, a cseh—szlovák—magyar szellemi együttműködés területére az új magyar nemzedék.

4 Az újarcú magyarok megismerték és megtanulták a cseh vagy szlovák nyelvet, prágai, brünni és pozsonyi egyetemi éveik alatt beleszagoltak a cseh és szlovák élet különböző virágzásaiba, megismerték az uralkodó nép gazdasági és politikai életét, Masaryk filozófiáját és az új cseh történelmi felfogást, elolvasták és bíráló szemmel tovább kísérték a cseh és szlovák irodalmat, és lelkükbe fogadták a művészeti megnyilatkozásokat. Hovatovább így ők lettek az első magyarok, akik előtt a csehek és szlovákok élete nyitott könyvként terült el, melyhez ők tiszta szemmel, értelmiségi érdeklődéssel közeledtek. Csak példaképpen említem fel, hogy Jiří Wolker forró emberiességű, társadalomalakító erővel dübörgő lírája generációs élménye lett a magyar fiatalságnak is. A nyelv és az élet konkrét ismerete növelte az új nemzedék íróinak és értelmiségi vezetőinek helyzeti erejét, mely természetszerűen sorozta őket a szláv—magyar szellemi kölcsönösség elgondolásától a szolgálatáig. Tagadhatatlan, hogy a fiatal értelmiség öntudatának ilyen irányú fejlődésére megerősítő hatással volt néhány kiváló magyarországi író

5 megismétlődő szlovenszkói előadása s később a mai Erdély ideködlő példája, ahol a kultúra jegyében találkozott a három nemzet. 4 A csehszlovákiai magyar ifjúság szellemi fejlődéséről és szláv—magyar problémáiról legjobban értesülhet az olvasó az ifjúság akkori sajtóorgánumaiból: A Mi Lapunkból (főleg az 1925. évfolyamtól a megszűnéséig), a Vetés 4 számából (1928—1929), a Magyar Diákszemle számaiból (1930—1931), továbbá a Prágai Magyar Akadémikusok Köre évkönyvébői (összeállította Orbán László, 1931 — 1932), A kisebbségi magyar ifjúság röpiratának két számából (Pozsony, 1931, Duka Zólyomi Norbert dr. szerkesztésében, s Prága, 1932, Baráth László szerkesztésében), Szalatnai Rezső Van menekvésé bői (Pozsony, 1932) és A Sarló jegyében című publicisztikai almanachból (Pozsony, 1932). Azonkívül a csehszlovákiai magyar napi sajtóból, főleg a Prágai Magyar Hírlap, a Nap, A Reggel, a Híradó, a Kassai Napló és a Magyar Újság számaiból. 5 Főleg Szabó Dezső és Móricz Zsigmond, később Kassák Lajos előadásai voltak azok. 422