Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938
Kapcsolat és közeledés - Szalatnai Rezső: Jegyzetek a cseh-szlovák -magyar szellemi együttműködésről
A csehszlovákiai fiatalság ama része, mely akkor az egyetemek padsoraiban ül, komolyan és eltökélten követeli a magyar tanszék felállítását. A magyar nyelv és irodalom szükségszerű ápolásán kívül elsősorban ez a tanszék biztosíthatná a szláv—magyar szellemi kapcsolatok tudományos színvonalú kiépítését. 6 De az egész ifjúsági mozgalom kívül áll a politika körein, s ezt hangsúlyozza is: „Csak az öntudatos intellektuálok — írja cikkében Duka Zólyomi Norbert — hivatottak arra, hogy az érintkezést fejlesszék/ 7 1 Hogyan, miképpen? Ugyancsak Duka Zólyomi írja erről a kérdésről: „A praktikus megoldás első lépése egy Pozsonyban felállítandó szláv—magyar kultúrtársaság volna, mely tudományos működésével nemcsak a szlovenszkói, hanem az egész magyar kultúra és a szláv között a kapcsolatot megteremtené.Sajnos, e társaság nem alakult meg, mint ahogy a cseh—magyar szellemi kapcsolatok 6 1928 novemberében száz pozsonyi magyar egyetemi hallgató memorandumban kéri a Komenský Egyetem rektorától a magyar tanszék felállítását. Nemsokára meg is indulnak a szlovák nyelvű magyar irodalmi és nyelvészeti előadások: Pozsonyban és Prágában is. A Vetés 1929. áprilisi számában figyelemre méltóan ír a magyar tanszék kiépítéséről Derne Lajos egyetemi hallgató: „1. Érintkezésbe kell lépnünk magyar és csehszlovák tudósokkal, a tudományban, kultúrában szerepet játszó egyéniségekkel, vezető emberekkel, hogy közöttük a személyes kapcsolatokat létrehozzuk. Azután szükségünk van elsőrangúan képzett egyetemi tanárokra, nemcsak a magyar nyelv és irodalom előadására, hanem ami rendkívül fontos, a magyar történelem ápolására is, mellyel sajnos itt nem foglalkoznak, legfeljebb csehszlovák történelemmel kapcsolatban. — 2. Szükségünk van magyar tudományos folyóiratokra, könyvekre. Szükségünk volna egyszersmind külön szemináriumi és könyvtári helyiségre, hol folyóirataink, könyveink elhelyezést nyernének és zavartalanul dolgozhatnánk. — 3. Biztosítanunk kell a magyar tanszék előadásaival és a Komenský Egyelem rektorátusával egyetértésben a külföldi, így magyarországi, észtországi és finnországi nyelvészeti, irodalmi és történelmi tanulmányutakat. — 4. A magyar nyelvészet és irodalom, valamint a magyar történelem tudományos ápolása mellett meg kell ismernünk és a szláv vezető körökkel is meg kell ismertetnünk a magyar néprajz nagy jelentőségét, és elő kell segítenünk egy magyar néprajzi szeminárium hivatalos keretek közti felállítását a Komenský Egyetemen. Erre annál inkább szükségünk van, mert a kisebbségi magyarság népi értékeit intézményes kutatás és ápolás nélkül elveszítjük, a szlovák népi kultúra tudományában pedig a magyar nép sajátosságainak ismerete elmaradhatatlan előfeltétel." 7 Vetés 1929. április. 7. o. 8 Magyar Diákszemle 1930. február, 1. szám 423
