Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938
Kapcsolat és közeledés - Sas Andor: Comenius és a Rákócziak
javak igazgatójának tisztségét töltötte be. A prefektus címét viselte. Ez helytartóságot jelentett, hatalmas territóriumok egész polgári közigazgatása, pénz-, adó- és igazságügye futott össze kezében. Eleinte a Rákócziak sárosi birtokait (Zboró, Makovica) kezelte. Ennek a határszéli birtoknak a lengyel szomszédság miatt különös jelentősége volt. A lengyel viszonyok a Rákócziakat terjeszkedésre csábították, s a sárosi prefektus nemcsak gazdálkodási, hanem külpolitikai jelentéseket is küldött urainak. Klobusiczkyből diplomata lesz, aki az 1640-es években mint követ ismételten jár Lengyelországban. Nem valószínűtlen, hogy ő volt amaz erdélyi követ, aki Comeniust 1643-ban I. Rákóczi György meghívásával felkereste. Hozzá, akinek Eperjesen udvarháza volt, könnyen eljuthatott lengyel földről vagy a svédektől Comenius híre-neve. Klobusiczky egyébként erős protestáns volt, s így érthető, hogy Comenius 1650 tavaszán Patak felé utazva Eperjesen betér hozzá. Comenius Patakra jutásának azonban nemcsak tudományos és pedagógiai, hanem vallási és politikai előzményei is vannak. Ezzel kapcsolatban egy fontos, érdekes, mondhatnók végzetszerű személyiségről kell megemlékeznünk: Mikulás Drabíkról, Comenius volt iskolatársáról, a Szlovenszkón 1628 óta tartózkodó morva testvérről. Comenius élettörténetéből tudjuk, hogy a nagy pedagógus érdeklődött jövendölések és revelációk iránt. A harmincéves háború első évtizedében ismerkedik meg Comenius Kotterrel és Poniatowskával. Jövendöléseik a háborúnak szerencsés fordulatát, a Jednota és a haza szabadságának helyreállítását hirdetik. 1625-ben Comenius Lesnóba megy a testvérek ideiglenes áttelepülését előkészítendő, Görlitzen át utazik, s itt megismerkedik egy Strassburgból való pedagógussal, aki azzal vigasztalja Comeniust és kísérőit, hogy a háború rájuk nézve rövidesen kedvezőre fordul, amint azt Kotter Kristóf Sprottauban (Szilézia) élő varga jövendöli. Comenius elmegy Sprottauba. Az ottani lelkész iskolatársa volt Herbornban, s ez is hitelt érdemlőknek tartja Kotter jövendöléseit. Comenius beszél Kotterrel, elolvassa revelációit, melyek arról szólnak, hogy el fog következni Pfalzi Frigyes restaurációja. Comenius nem élhetett ama hit nélkül, hogy őt és testvéreit az istenség ne védelmezné, s így Kotter jövendöléseit isteni szózatnak fogadja el. Kvačala szerint a hazájában már évek óta bujdosó Comeniust erkölcsileg talpra állította a misztikus élmény. ítélete elhomályosult, 400