Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Tudomány és művészet - Sziklay Ferenc: Harminc év

vonatkozik ez a megállapítás, mely addig a magyar kultúra hordozója volt: a müveit középosztályra, ezt sújtotta legjobban a háborús idők viharja s a nyomába lépő pusztulás. Négy teljes esztendőbe telt, amíg magát a Kazinczy Társaságot föl lehetett támasztani halottaiból. 1923 őszén nyerte el a helyzet követelményei szerint átalakított alapszabályainak jóváhagyását, s azóta számítható a Társaság működése az új államjogi viszonylatban. Az újjászületett Társaság teljesen új helyzet elé került, mely azonban nem egészen új célkitűzést követelt tőle, csak imperatív folytatását annak, amit jószántából másfél évtizeddel azelőtt feladata gyanánt fölismert: a magyar irodalmi élet decentralizációjának megteremtését. Ennek a gondolatnak jegyében indult el új útján a Társaság, ezt hangsúlyozta ki a fennállásának 25. évfordulója alkalmából megtartott országos ünnepségén. Ezt készítette elő avval a lépésével, hogy Szlovenszkó és Ruszinszkó minden jelentősebb magyar íróját, művészét, tudományos munkását tagjai közé választotta, s ezt munkálja szakadatlanul öt év óta, megnehezült viszonyok mellett, gáncs és félreértés közt, de annál szívósabb kitartással és bízó hittel az igazságában. Hosszú volna elmondani ennek a sokszor el-elbotló, de mindig és mindig újrakezdett küzdelmes haladásnak minden fázisát, csak egyet legyen szabad kiemelni a sok közül: a Kazinczy Kiadóvállalat megteremtését. 1924 őszén merült föl egy könyvbarát szervezet megteremtésének eszméje, melynek révén a belföldi írók könyveinek megjelenését biztosítani lehetne. A gondolat visszhangra talált szerte az egész országban, egy negyedév alatt több mint ezer ember állt sorba, s a berlini Voggenreiter Verlag magyar osztályának segítségével megteremtettük a belföldi könyvtermelés alapját. Két évig tartott a Voggenreiter Verlag-gal való kapcsolatunk, s a szlovenszkói szellemi élet soha nem lehet eléggé hálás a „magyar osztálynak", különösen vezetőjének, dr. Farkas Gyula egyetemi tanárnak, aki példátlan áldozatkészséggel, óriási, önzetlen munkával állott mellénk s szervező erejével, szívós kitartásával rengeteg nehézséget hárított el az útból. Tavaly ért odáig a helyzet, hogy a magunk lábára állhattunk, s megteremthettük az irodalmi élet valóságának legelső biztos, kézzelfogható jelét, a Kazinczy Kiadóvállalatot, melynek szellemi tartalmát a tíz év alatt felnőtt új írónemzedék biztosítja, anyagi bázisát az 385