Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Tudomány és művészet - Sziklay László: Kazinczy az irodalom kérdéseiről

egyes kifejezések szépségeit vagy fogyatkozásait tárgyalja, a teremtő képzeletet sohasem vizsgálja.

3

2 A hívatlanok szerinte a forma, csín híjával lévők. S ezért jelenti a művész és mester szó ugyanazt: a formák művészét, mesterét. S nyíltan vallja, hogy fő feladata az „írókat a gondatlan dolgozástól elrettenteni",

3

3 Műgondra neveli az írókat Műgond! Erre akarja nevelni az írókat, szerinte a felsőbb ízlésű írónak ez a legelső kötelessége. Hiába van valakinek ízlése, hallása (mert ez szükséges követelmény ahhoz, hogy valaki írni tudjon), a gondatlan munka csak „mázolás", s legfeljebb az menti, hogy olyan időben készült, mikor az irodalmi viszonyok még nem fejlődtek a műgond fokáig. Péczeli fordításai „mázolások", de menti őket az a körülmény, hogy olyan korban készültek, mikor még a „mázolást" nem nézték mázolásnak.

3

4 Az ízlés fejlődését tehát csak a külső formában látja és határozza meg, s ezért van az, hogy irodalmi eszméi legnagyobbrészt csak a külső formára szorítkoznak. Klasszikus ideáljaiban is leginkább csak a forma klasszikusait látta, csodálta.

35 Tökéletes külső forma az ő ideálja, ezt akarja megvalósítani, s ezért figyelmezteti mindenekelőtt műgondra az írókat. Nem szabad rögtön, első fogalmazásban kiadniok semmit a kezükből, javítgatniok kell, mert csak így lesz tökéletes a külső formájuk. Ideálja a korrekció, ő maga is nehezen, csiszolgatva dolgozott versein sokszor egész éjszakákon keresztül.

3

6 A ráspolyozott munka tökéletes, s ezért ha meghalt író munkáit adja is ki, a forma hibáit ott is kijavítja. Csokonai kiadása miatt össze is tűz a debreceniekkel, mert szerinte nagyon sok a nyers, műveletlen kifejezés, amit ki kell javítani, sokat ki kell hagyni, mert nem való költeménybe; ezeket a változtatásokat természetesen csak „az viheti jól végbe, aki az írót jól ismerte és érzéseiben vele harmonizált", azaz, aki ismerte kifejezésmódját és ízlését.

37 Csokonainál mindig kárhoztatja a nyers, csiszolatlan modort, amit 3

2 Vö. Váczy J.: K. F. 142. 3

3 Beöthy: i. m. 3

4 Váczy: K. F. és kora. 443. 3

5 Vö. Borzsák József: Az ókori klasszikusok és K. Bp. 1908, 52. — Lásd az ízlésről szóló fejezetet. 3

6 Váczy: Bevezetés. Lev. VII. XVI. 3

7 Lev. III. 260. 379