Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Tudomány és művészet - Brogyáni Kálmán: A parasztművészet kérdése

A népi kultúrának és művészetnek semmi köze hozzájuk. Hazug kizsákmányolás ez. A népi kultúrának és művészetnek céhbeli tudósai, a magyar etnográfusok távol állnak ettől a vásártól a tudomány elefántcsonttornyában. A magyarországi szocializmus és a történelmi materialista társadalomszemlélet nem foglalkozik a parasztkultúra etnografikus vonatkozásaival. így a népművészettel sem. A romantikus etnográfia a nép és a paraszt nevében továbbra is ideológiai eszköz marad a szélsőjobboldali reakció kezében, a fajmagyarság múlhatatlan szignumaként. Pedig az etnográfia, felvéve magába a modern társadalmi segédtudományok több széles ágazatát, a történelmi materializmus vonalán a nép és az ember legigazibb, legőszintébb történelmévé emelkedik. A társadalom retrospektív analízisét adja a primitív kultúrfoktól a fejlődés végső pontjáig. Ha nagyon messzire megyünk el, a művesség legelső kezdeteitől, a bronzkorszak kifejezetten dekoratív munkáitól vezethetjük le a parasztművészetet. A szerszámkészítés, házépítés feladataiból adta ki az anyag a mai díszítő formákat. Az összes népművészetek, az egész dekoratív forma- és elemkincs összegyűlése már itt kezdődik. A Louvre egyiptomi gyűjteményében láttam egy lenvászon, ingszerű ruhát. A két karján, mellén négyszöges és kördíszítéssel. A díszítések formája, fekete-piros színe az angolszász szíj fonatos díszítő formáihoz és a gyetvai szlovák ing kivarrásához egyaránt meglepően hasonlított. Természetesen nem leszármazási rokonságot, csak a formák egyezését említem meg, melyet a térkitöltés azonos ritmusa egymástól függetlenül hozott létre. Az eredeti dekoratív forma- és elemkincs lassan konzerválódott és terjeszkedett. Tökéletessége attól függ, hogy szerkezeti elemek eredménye-e vagy külső, a szerkezettel össze nem függő applikáció. A népművészet kérdése e fokon tulajdonképpen a primitív fejlődési fokon álló dekoratív és szerkezeti készség, az építés és szerszámkészítés terén jelentkezik. A fejlődés foka szerint azonos a világrészek összes primitív népe körében. Amikor a primitív ember halálfélelméből foglalkozási determinációja és életkörülményei egy különös agrárvallást alakítanak ki, akkor a primitív kultúrfok már egy fejlődési ponton áll, ahol komplexen összefoglalja az előző fok összes tartalmát, kiegészítve az új életkörül353