Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Tudomány és művészet - Kovács károly: Valóságfeletti és társadalmi realizmus

KOVÁCS KÁROLY Valóságfeletti és társadalmi realizmus „A szürrealizmus tiszta lelki (pszichikai) automatizmus, amellyel akár szóban, akár írásban vagy bármely más módon a gondolat valódi működését szándékolják kifejezni. Az értelem ellenőrzésétől független gondolat által diktálva, kívülállóan minden esztétikai vagy morális elfogultságon." André Breton, a francia szürrealisták elismert feje határozza meg így az általa képviselt irányt, saját szavai szerint „egyszer s mindenkorra" (Manifeste du Surréalisme, Nouvelle édition, 1929). Az első szürrealista kiáltvány e meghatározását részben magyarázza, részben mélyíti Vítězslav Nezval a cseh szürrealisták kiáltványában: a „szürrealizmusnál a fölött (szűr-) szócskában a felfogó alanyt látjuk majd..., egészen sajátos megismerést, a megismerő megismerését." A szürrealizmus ezek szerint szubjektív alkotó módszer. Műveiben psziché szól a pszichéhez. Az adott társadalom egyedeinek szellemi megnyilvánulásait, tudat alatti életéi kívánja felfedni. Megvetéssel fordul el a hétköznap realitásaitól. „A föld a maga zöld díszében éppoly kevéssé hat rám, mint egy kísértet. Az élés és az élni megszűnés valódi képzeletbeli megoldások. A lét máshol van." (Breton: Manifeste 78. o.) Ugyan hol? Merre kutassunk realitások után, ha az élet és halál meg nem szűnő kölcsönössége a lét problémájának csupán képzeletbeli megoldását nyújtja? Breton nem jön zavarba. A létet kísérő tudatalattiság, az álom, a csodálatos felé irányítja figyelmünket. „... a csodálatos mindig szép. .. sőt nincs is más szép, mint a csodálatos." (I. m. 28. o.) Hisz „az emberi történések (az 1924—29-es években, az első manifesztum megvitatásának idején — K. K.) a képzelődés szeszélyei szerint folytak, amely egyedül képes valódi dolgok létrehozására". (I.m., Előszó 7. o.) Ezt a tudat alatti csodálatosat pedig a freudizmus lélekelemzésén keresztül közelíthetjük meg a legszorosabban. Ami Freudig az irodalom és művészet terén történt, az negatívum. Igaz ugyan, hogy „Swift szürrealista a 314