Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Tudomány és művészet - Kovács károly: Valóságfeletti és társadalmi realizmus

rosszaságban", Victor Hugo meg „szürrealista, amikor nem ostoba". Sajnos, Swift nem mindig rossz, Hugo pedig. Breton szempontjából is, gyakran követ el ostobaságot. így pl. az egész realizmus, Zola, Gerhart Hauptmann, Dosztojevszkij vagy az északi nagy nevek nem elősegítették, hanem akadályozták a társadalmi lét „igazságainak" kutatását. „A haladás ürügye alatt sikerült kiüldözni a szellemből mindent, ami joggal vagy alaptalanul babona- vagy agyrémszámba mehetett; sikerült száműzni az igazság kutatásának minden olyan módját, amely nem Jelelt meg a szokásoknak. Csak látszólag a legnagyobb véletlen folytán fedték fel az értelmi világ egy részét, véleményem szerint a legeslegfontosabbat, amellyel legalábbis látszatra már nem is törődtek. Ezt pedig Freud Jélfedezéseinek köszönhetjük. E felfedezéseknek hitelt adva végül egy olyan véleményáramlat körvonalai bontakoznak ki, amellyel a kutató ember messzebbre hatolhat vizsgálódásaiban, feljogosítva arra, hogy ne maradjon meg a közhelyes valóságoknál. A képzelet végül ahhoz a ponthoz ért, hogy ismét elfoglalja az őt megillető helyet. " (I. m. 21—22. o.) E viszonylag régibb keletű megnyilatkozások mellett az újabbak és legújabbak teljesen azonos tartalmúak. 1934-ben egy előadásban, melyet André Breton Brüsszelben tartott, kitért a szürrealizmus meghatározására és kihangsúlyozta annak vitatott kilengéseit: „Már a szürrealizmus meghatározása is magában foglalja azt, hogy írott vagy más megnyilvánulásaiban minden értelmi ellenőrzéstől megszabadulni törekszik." De elhangzottak olyan kijelentések is, amelyek ad absurdum viszik a szürrealista írók álláspontját. így Breton egy nemrégiben megjelent regényében a következőket írja: „A megismerésnek sok módja van. Még az asztrológia is lehet, megismerési mód, amit a legkevésbé szabad elhanyagolnunk. Föltéve természetesen, ha felülvizsgáljuk a feltételeit, és ha követelményül a helyes követelményeket állítjuk." Nezval pedig a cseh szürrealista kiáltványban így beszél: „Megértjük miért áll oly közel a szürrealista kifejezésmód ahhoz, amit általában alkímiának neveznek." Az ilyen kifejezések azok, amelyekben „az eredetiség egocentrizmusba csap át", és amelyeket Paszternakkal kapcsolatban Buharin általános helyesléssel találkozva ítél el. A szürrealizmus művei az egocentrizmus és eredetieskedés unalomig és értelmetlenségig vitt halmozásai. A szürrealizmus gondolatműhelyének e vázlatos ismertetése szükséges a kérdés megközelítéséhez. Szürrealizmus kontra társadalmi 315