Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Tudomány és művészet - Forbáth Imre: Művészetbölcseleti kérdések

verseinek, bár nagyon szépek és formailag kifogástalanok. Ösztönö­sen érezzük, hogy „itt valami nincs rendben", a művek „nem meggyőzőek", sokszor csak egy hosszabb életperiódus alkotásainak az összessége hitelesíti valamely művész sajátos stílusát, mondaniva­lóinak igazságát. Sokszor éppen a műnek összessége fedi fel az eredendő hiányokat, a szervi hibákat. Gondoljunk az esetekre, mikor különösen a formák igen radikális forradalma csak rejtetten, lassan, nehézkesen derült fel egy hosszú, szenvedélyes kereséssel teli mű­vészélet során: Cézanne. Példa az ellenkezőjére: George Sand, kit pl. Sainte-Beuve, de a kortársak többsége is nagyobbnak tartott Bal­zacnál. Két tételt ismertünk meg, s ezeket megpróbálom még egyszer röviden megfogalmazni. Először: a művészet és irodalom autonóm terület, melynek sajátos, belső törvényszerűségei és módszerei van­nak. Másodszor — s ez az elsőből következik: az igazság a művészet­ben annak sajátos formanyelvén, belső, autonóm törvényszerűsége­inek a síkján jelenik meg. Ezért a művészet valóság- és igazságértékét és társadalmi funkcióját csak emez autonóm törvények ismeretével tudjuk levezetni. Tehát: több tanulmányt, kevesebb „gyorsdiagnó­zist"! A művészetet meg kell védeni a vulgaristák durva túlkapásaitól. (1937) 289

Next

/
Thumbnails
Contents