Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Tudomány és művészet - Kovács Károly: Világnézeti és művészi alkotás

KOVÁCS KÁROLY Világnézet és művészi alkotás A világnézet viszonya az irodalmi és művészeti alkotásokhoz nemcsak fontos, hanem különösen manapság elsőrendűen aktuális probléma is. Az irodalom meg a művészetek tartalmáról, céljáról és társadalmi funkciójáról van itt szó. Röviden és velősen: ez szabja meg valamely irodalmi, művészeti irány haladó vagy reakciós voltát, korszerűségét vagy múltban élését, létjogosultságát vagy pusztulásra megérettségét. A világnézet az a plusz, amit az író és művész a társadalmi viszonyok különböző irányú és vonatkozású visszatükrözése közben alkotásához tudatosan vagy akaratlanul hozzáad. Ez jelöli meg az irányt, amelybe a társadalom fejlődését lendíteni akarja. Az a kívánság, hogy ezen a területen a világnézet ne érvényesüljön, nemcsak bárgyúság, hanem egyúttal nagyon is átlátszó leplezése a megállapodottságra törekvésnek és a haladás elvetésének. A társadalom mind ez ideig nem produkált olyan embert, aki valamilyen világnézetet ne vallott volna. Lehet, hogy babonákon épült fel ez a világnézet. Lehet, hogy bibliai költeményeken alapult. Lehet, hogy a marxizmus magasabb osztályszempontjainak objektivitására támaszkodott. Megnyilvánulhat egy Torquemada elvakult dühöngésében, egy Erasmus minden társadalmi ellentét fölött trónolni vélő vérszegény és gyáva humanizmusában vagy a marxista tudatos pártosságában. Mindenképpen világnézet annak a neve. Mégpedig olyan világnézet, amely szükségszerűen valamely osztály szolgálatában áll. Az aztán már a dolgok groteszkumához tartozik, hogy rendszerint azok hódolnak a legreakciósabb filozófiai csökevényeknek, azok képviselik a legbegyepesedettebb maradiságot akik a világnézeteket mindenáron ki szeretnék küszöbölni a művészeti és irodalmi alkotásokból. Vonatkozik ez minden halandóra. Annál inkább kell vonatkoznia a „kultúra mestereire". Persze sohasem szabad hitelt adnunk annak. 290