Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Valóság és társadalom - Horváth Ferenc: A generációs mozgalmak értelme

ciós kérdés. Mielőtt azonban ezzel foglalkoznám, szükségesnek érzem a generáció fogalmának tisztázását. Ismeretes, hogy a generációs mozgolódók ezt soha nem tették, nagyon könnyen érthető okokból. Mindabban, amit a kérdéssel kapcsolatban a sajtóban összeírtak, csak megújhodásról, fiatal erőkről és homályos szociális igazságosságról van szó a proletariátus kihagyásával, habár igazságtalanságról vele kapcsolatban lehetne csak kielégítő pátosszal írni. Az alaptalan pátoszból azonban nem derül ki semmi a generáció természetéről, azaz valami mégis, az, hogy lényegét a változás képezi. Ha most meg akarjuk érteni ezt a változást, túl kell lépnünk az apák-fiúk ellentétén, és meg kell kérdeznünk, hogy függ össze ezzel a változással a generáció, és mi köze az utóbbinak a történeti fejlődéshez? Primitív, paraszti vagy fejlődésükben bármely okból megakadt társadalmakban az egymást követő nemzedékek egyszerűen felváltják egymást. Társadalmi ellentétek és külső politikai veszélyek híján a kitermelt gazdaság, a létrehozott intézmények és a kialakított kultúra készen várják az új foglalókat, akik legfeljebb minimálisan fejlesztik majd, de nem változtatják azokat meg, és majdnem változatlanul adják tovább. A társadalom lassan szélesedő keretei vagy az egész új nemzedéket befogadják, vagy egy részét elbocsátják, de maguk nem változnak. így válhatnak ki a régiből új törzsek, alapíthatnak a városok új városokat, és így bocsátják el a földben szegény prasztfalvak a fiatalság bizonyos részét. Ennek megfelelően generációs változás ugyan van, de ez nem probléma, mivel nincsenek generációs ellentétek. De nemcsak primitív társadalmakból hiányzik ez az ellentét, hiányzik mindenütt, ahol gazdasági és politikai konszolidálódás állott elő. Sohasem hallani arról, hogy Svájcban küzdelem van a generációk között, de egy teljesen konszolidált szocialista államban sem lehet ilyenről szó. Természetesen apák és fiúk között mindig lesz bizonyos különbség, de ez az átlagkülönbség öröklődik és nem más, mint a fáradtság és reflexió, az éltesség és a fantázia különbsége. Ez a különbség nem szokott társadalmakat felforgatni, legfeljebb jelentéktelen konfliktusok származnak belőle. Más már a modern nagypolgárságban a generáció értelme. Itt szerepel egy olyan elem, amelyet nem a nemzedékek különbsége hoz létre, de amelyet erősen befolyásol, s ez a nagyméretű és heves társadalmi átalakulás. Aki a század eleji házakat, viseletet, szórakozást, sportot összehasonlítja a maival, az megdöbben az óriási 248