Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Valóság és társadalom - Szabó Imre: Jog és erőszak

SZABÓ IMRE Jog és erőszak A fogalmak nem egyebek emberek által megszabott kereteknél, melyeknek tartalma korok szerint változik. Vannak időszakok, amikor a fogalom tartalma pontosan meg nem határozható, mert éppen alakulóban van. Ilyen időszakot jelentenek a világháború és az azt követő évek. Egykor az újkori demokrácia megteremtette a maga kategóriáit, megszabta például, mi a jog és mi az erőszak, s a háború utáni esztendők ebbe a fogalmi elhatároltságba zűrzavart hoztak. Ami tegnap jog volt, az holnap erőszaknak számíthat, és viszont. Ez a fogalmi bizonytalanság nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az emberek nem tudnak megbízható iránytűt találni, amelynek segítségével nyugodtan, belső kiegyensúlyozottsággal evezhetnének a kor ezernyi Scyllái és Charybdisei között. De ettől eltekintve is nehéz állandó, egységes értelmezést adni az olyan széles fogalmaknak, mint a jog vagy erőszak. Nem erőszak-e az egyén számára minden olyan intézkedése a közösségnek, amellyel az az egyén szabadságát korlátozza? S megfordítva: nem erőszak-e a közösség számára minden olyan cselekedet, amely bár az egyéni szabadság folyományának tekinthető, de azzal az egyén mégis az emberek együttélését veszélyezteti? És legvégül: nem erőszak-e az állam számára minden idegen hatalom beavatkozása az állami életbe, még ha az olyan formában történik is, hogy a nemzetközi szabályok jogként szankcionálják? Világos, hogy így nem jutunk messzire, mert a jog tűnhet erőszaknak is és fordítva, aszerint hogy milyen tételezésben beszélünk róla. Élie Faure szerint az erőszak: a születő jog, és a jog: a haldokló erőszak (

Europe, 1936. december). Önmagával azonban nem határozhatom meg ugyanazt a fogalmat, s ebből a szellemes kitételből legfeljebb annyi tűnik ki, hogy a kettő: jog és erőszak egymásból eredő, egybeölelkező kategóriák, s ha ellentétek is, nem végletesen 220