Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Valóság és társadalom - Neufeld Béla: Éhség és szerelem

san csak éppen az emberlét pályájának kezdetén alkotnak harmonikus egységet: a csecsemőnél. Itt a táplálékfelvétel, Freud tanítása szerint, egyben erogén funkció is, s ezért beszélnek a pszichoanalitikusok „alimentáris (táplálkozási) orgazmusról" (gyönyörről). A csecsemőnél az éhségérzet mint ősi, vitális vágy kielégítése teljesen egybeforr a kezdetleges infantil erogeneitás megvalósulásával. És éppen a pszichoanalízis gazdagította tudásunkat rendkívüli érdekű megismerésekkel, rámutatva főleg a melankóliánál s általában a depresszív lelkiállapotoknál jelentkező tüneteknek a száji (ovális) libidószerkezetekkel való belső összefüggéseire. A búskomorság s általában a kedélyi nyomottságok előterében mindig a táplálkozás zavarai, pontosabban a táplálékfelvétel elhárítása áll, amelyet gyakran kísérnek infantil magatartások, mint pl. az ún. „

Lutschen" (ujjszopás), amely itt ismét libidinózus jellegű. A beteg képzeletvilágát bizonyos személyek kannibalisztikus bekebelezési vágyai töltik be; s e tünetek genetikus összefüggésükben a táplálkozási orgazmus ősi, csecsemőkorban jellemző szakaszának túl nem fejlődött, neurotikus elfajulásaira mutatnak. Nem kevésbé érdekes ezeknek a szájierotikus szerkezeteknek egy másik változata, ahol az eredeti vágytörekvések átszellemesedtek, s ahol az evés funkciója mint gyönyörérzet, mint kéjes élmény szerepel az egyén életében. De ezek a távoli, bonyolult elágazások messzire vinnének. Amint mondottuk, csupán a csecsemőnél oszthatatlan funkcionális egység a két alapvető életsark: az éhség és a szerelem kielégítése. A felnőtté érett egyénnél különválnak, s csupán bizonyos kivételes szexuális szerkezetek esetében mutatkoznak meg eredendő egységük torz változataiban. De az ún. egészségesnél is megmaradnak bizonyos párhuzamosságok, kölcsönhatások, amiket részben már érintettünk. Igen érdekes s a mai tömegmunkanélküliség korszakában szinte kísérletszerűen ellenőrizhető a munkanélküli egyén nemi életének reaktív magatartása. Naiv logikával feltételezhetnők. hogy az idejével tétlenül rendelkező egyén több energiát fordít nemi funkciói kielégítésére. Sajátságosan másként van. Vizsgálódásaim ebben a tekintetben szabályszerűen azt mutatják, hogy a gazdasági létében bizonytalan, megrendült egyén nemi funkciójában is lefokozódik. Pontosabban: az egyén gazdasági, egzisztenciális bizonytalansága lecsökkenti libidóját. Mivel nem egyes, elszigetelt jelenségből általánosítunk, szabad talán megfogalmaznunk a tételt, hogy a gazdasági lét háztar217