Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938
Valóság és társadalom - Jócsik Lajos: A kelet-európai paraszttömegek eladósodása
(E viszony magasabb fokon, komplikáltabban reprodukálódik ma. Ennek kikutatása, marxista megmagyarázása tulajdonképpeni tárgya a kelet-európai kérdésnek.) Ugyanez az aránytalan csereviszony áll elő akkor is, ha a nyugati államok finánckapitalizmusa kölcsönöket nyújt keleti agrárállamoknak. A kölcsönöket nagyrészt az agrártömegek adózásából teszik visszafizethetővé. 1 1 Az adók kiáltó terhe többek között abban leli magyarázatát, hogy az előző, aránytalan csereviszony értelmében a kölcsön adó formájában visszafizetett értékének előállítására ötvenszer annyi munkát kell fordítania a keleti agrárlakosságnak, mint amennyit a nyugati államok ipari munkássága fordít ugyanakkora értékű, a keleti államoknak adott kölcsön előállítására. Paradox, de így van: a keleti államok még akkor is megmaradnának alárendeltségi helyzetükben a nyugati államokkal szemben, még akkor is kizsákmányoltjai lennének azoknak, ha a kölcsönökért egyáltalán semmi kamatot sem fizetnének. Pedig „kamatostul" fizetik vissza a nekik nyújtott segítséget. Most, hogy folyton nő az általános elszegényedés, egy olyan állampolitikai nyomás áll elő, amely az agrártömegek standardsüllyedését és a termelés menetének szétesését gyorsítja. Az adók közigazgatási kényszerrel való behajtásával ugyanis a lábasjószágot viszik el a parasztoktól. így nemcsak saját egzisztenciális lehetőségét csökkentik a parasztságnak, de széttörik a parasztgazdaságok üzemegységét, mert a ló vagy szarvasmarha forgótőkét, munkaerőt és talaj följavítást jelent. A kis- és középüzem ilyen megbénítások következtében mindig jobban érezhető kihagyásokkal dolgozik, ami abban nyilvánul meg, hogy a termelés hozami és minőségi csökkenést mutat fel. Széles, a kelet-európai állomokra vonatkozó szociográfiai anyag közlésétől kell elállnom helyszűke miatt e jelenség igazolására. V Ezek az erővonalak, amelyeket eddig megmutattunk, közös hatásukban a kelet-európai agrártömegek fokozatos elszegényedésében egye1 1A Monde 1932. március 5-i számában közölt adatok szerint egyedül Franciaország 7 935 millió frankot helyezett ki Kelet-Európába kölcsönök formájában. Ebből Románia 2 090, Magyarország 547, Bulgária 157, Lengyelország 2 000, Jugoszlávia 3 175 milliót kapott. 210
