Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Valóság és társadalom - Jócsik Lajos: A kelet-európai paraszttömegek eladósodása

agrártermelés exportjának jövedelmezőségére vonatkozóan. Szükségszerűen kell eljutnunk ezután a két mezőgazdaság termelőköltségeinek aránytalanságához. Dr. Hainisch

9 egy q búza termelési költségét Közép-Európában 37,70 schillingre, kb. 180 cseh koronára becsüli. Or. Ing. Y. Ott a csehszlovákiai termelésre vonatkozóan 183, 12 cseh koronára számítja 1 q búza előállítási költségét, míg az amerikaiét átlagosan 45 kč-ra. Az agrárválság idején ez a „normális" termelés mellett is aránytalan viszony a kelet-európai termelés rovására odáig fokozódik, hogy az teljesen elveszti rentabilitását, sőt ráfizetéssel jár. Stefan Postocs zágrábi egyetemi tanár Eszék környékén végzett kutatásai alapján'o egy hektár búza termelési költsége 5 434 dinár, amelyből melléktermékek nélkül 18 q termelésére 5 094 dinár jut. Egy q búza termelési költsége 283 dinár, míg eladási ára 1929-ben 230 dinár volt. Romániában az 1930. évben egy hold búza termelési költségét 620 cseh koronára számították ki, a termékértéket 550 koronára. Árpánál a termelési költség 580, az eladási ár 320, tengerinél a termelési költség 525, az eladási ár 360 korona. Eddig láttuk, hogy a kelet-európai agrártermelés belső strukturális bajai milyen erővel szegényítik a kelet-európai agrártömegeket. Láttuk azt is, hogy ez az állandó folyamat hogyan gyorsul meg akkor, ha a kelet-európai agrárproduktumok az amerikai agrártermékekkel kerülnek szembe a világpiacon. Most egy olyan oldaláról próbáljuk megvilágítani a kelet-európai parasztság helyzetét, amelyből ez az elszegényítő, proletarizáló folyamat újabb erősítést kap. A kelet-európai parasztság elmaradottságából, termelőeszközeinek fejletlenségéből származik ez az újabb megrövidülés, amely egyrészt a kelet-európai ipari kapitalizmussal, másrészt a nyugati államok imperialista kapitalizmusával szemben pecsételi meg a kelet-európai parasztság alárendeltségi, a kizsákmányolást tovább biztosító helyzetét. Ennek az új jelenségnek alapja egyrészt a már megállapított fejletlen mezőgazdasági, másrészt a fejlettebb ipari termelés viszonyában rejlik, s akkor áll elő, amikor a kelet-európai agrártermékek egyrészt a maguk, másrészt az idegen (főleg nyugati) államok ipartermékeivel kerülnek csereviszonyba. Mihai Manovilescu, a romániai kereskedelmi kamarák uniójának elnöke, egy budapesti 9 Protokol VI. řádného sjezdu KSČ. Praha, 1931. "'Idézi Taiján Ödön: Gazdasági újjáépítés című munkájában. Prága, 1931. 208