Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Valóság és társadalom - Balogh Edgár: Valóság és kultúra a csehszlovákiai magyarság életében

az a helyzet. 1933-ban még külön kiállítást rendeznek Pozsonyban a munkássággal kapcsolatba jutott festők, harcos ellentétben az akadémia művészeti osztályának művészt és műkedvelőt, festőt és rajztanárt, ellentétes művészeti irányokat, különböző régi és új stílusokat muzeálisán párosító „kisebbségi magyar" kiállításaival. A front felbomlik, s 1935-ben Lőrincz Gyula, Pór Bertalan, Prohászka István, Reichental Ferenc és Weiner Imre akcióját egy korszerű szlovenszkói magyar festőiskola felállítására az Akadémia bürokratikus masinériájának örvénye nyeli el. Sem tudományban, sem irodalomban, sem művészetben a szlovenszkói és kárpátaljai embervalóság és nemzetsors visszaadásával nem találkozunk. Aki a kultúrában Szlovenszkót akarja, fusson Szlovenszkóból. A szellemi élet új valóságélmények feldolgozása helyett régi kulturális iskolák harmadlagos és negyedleges másolójává romlott. Országszerte a Színházi Élet, a Délibáb s a Tolnai Világlapja terpeszkedik, teljessé téve Szlovenszkó — Barta Lajos mondta így — „budapesti könyvgyarmat" sorsát. A valóság következetes kutatói, írástudói és művészetalakítói rejtetten, szétszórva, reakciós áradatban vergődnek, mely kimossa alóluk lassanként a valósággal való bensőséges kapcsolatot. Eredeti, tősgyökeres magyar kultúra Csehszlovákiában? Kirekesztett kultúra ez, amelynek fel sem mérhetjük mai helyzetében az értékeit. A Sarló bomlásából s a Magyar Masaryk Akadémia kulturális reakciójából tömegsikert mindazokon a helyeken, ahol a sarlósok valóságidézésének széles befolyása volt, az új erőre kapott magyar nemzeti és klerikális reakció fölöz le, mely már a fasizmus nyílt formáival jelentkezik. A klerikofasizmus Rády Elemér Kassán megjelenő Új Élet című modern katolikus folyóiratával épített ki magának erős kulturális hadállást, a Szombathy Viktor szerkesztésében megjelenő Magyar írás pedig a lassabban kibontakozó, nyílt nemzeti jobboldal hangadó orgánuma. A Magyar Masaryk Akadémia (Környei Elek pozsonyi újságírótól származik az el keresztelés: az elakadémia) valóságkendőző kulturális szerepében még a polgári oldalon sem fejlődésképes. A polgárságnak biztosabb kulturális támaszra, egy maradéktalan valósághamisítás nagyarányú kompozíciójára van szüksége. Az Akadémia elakad pozitivizmusában s ennek hitelét is lerontó szűk horizontú elekticizmusában, a fasizmus pedig új idealista totalitás-elméleteivel startol, és elmúlt századok vallási és nemzeti rögeszméje alapján nagyvonalú kibontakozással átértékeli, s eszmei 175