Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938
Valóság és társadalom - Balogh Edgár: Valóság és kultúra a csehszlovákiai magyarság életében
/ elméletekkel, amelyek a mai kisebbségi magyarságban elmagyarosodott szlávokat, úgynevezett magyarónokat látnak. Márpedig ezek az elméletek alkotják az ideológiai fegyvertárát annak a politikának, amelyet a Csehszlovák Agrárpárt égisze alatt működő Slovenská Liga folytat a kisebbségi magyar vidékek s a kisebbségi magyarság úgynevezett visszaszlávosításának nyílt programjával! Kiragadott példák ezek, de élesen megvilágítják az új Akadémia viszonyát a tudományos feltárásra és feldolgozásra váró csehszlovákiai magyar valósághoz. Pedig ma már maga a magyarság, a magyar dolgozók tömege igyekszik fenntartani a Pozsonyban saját székházában berendezkedett legnagyobb csehszlovákiai magyar tudományos társaságot a magyar járások, városok és községek önkéntes adományai segítségével, abban a hiedelemben, hogy ez a tudományos intézmény nemzeti kultúrájának és szociális önismeretének független fóruma s legfőbb letéteményese. Holott Apáczai Csere Jánossal nyugodtan elmondhatjuk: „Azonban penig ugyantsak ott fentereg a Magyarsúg, a mely sárban nagy költéssé előtt volt." A Magyar Masaryk Akadémia nem egykönnyen tehermentesítette magát a valóságkultúra egyszer már élesen vele szembehelyezkedett követelése s az ennek következtében teljesen nyílt országos felelősség alól. Az Akadémia megalakulása után Szerényi Ferdinánd a tudományos szakosztály élén elsősorban is a szociográfiai kutatásmód ellen indít lefegyverző akciót. A sarlósok táborából régebben leszakadt, bizonyos mértékig haladó elemek s az akkori magyar tanítóképezde igazgatósága folytán vele szemben függőségben levő, haladó szellemű tanítójelöltek összevonásával Magyar Munkaközösség címen mozdít elő új diákszervezkedést, amely a Sarló dinamikus társadalomszemléletű szociográfiai kutatásmódját teljesen merev, statikus módszerrel, tisztára statisztikai munkával cseréli fel. Az új mozgalom még ennek a statisztikai munkának a végrehajtását sem bízza magukra a diákokra, tehát az ifjúság kiszállásaira és vándorlásaira, hanem egyszerűen a falusi intelligenciát, a papot, tanítót, jegyzőt próbálja megnyerni arra, hogy a postán szétküldött kérdőíveket pontosan kitöltse. A nagyvonalúan induló, megfelelő társadalmi tekintéllyel és anyagi segítséggel alátámasztott akció háttérbe tudta ugyan szorítani az egykor már elszigetelt Sarló szociográfiai munkásságát, amely még a legszükségesebb publikációkig sem jutott el, ámde a Csehszlovák Állami Statisztikai Hivatal alapos munkássága mellett a műkedvelő 171