Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Valóság és társadalom - Balogh Edgár: Valóság és kultúra a csehszlovákiai magyarság életében

ellenhatást keltett autonomista szlovák körökben, s egy modern szlovák településtörténeti iskola kialakulásához vezetett, amely a hagyományos Szlovák Tudományos Akadémia, a turócszentmártoni Slovenská Matica oltalma alatt a szlovákok külön törzsi származását és ősi szlovenszkói megszállását vitatja Chaloupecký iskolájának morvaszláv történelemfolytonossági és a szlovák nacionalistákat annyira sértő cseh, morva, lengyel, magyar, ukrán, román telepítési és bevándorlási elméletével szemben. Chaloupeckýék és a szlovák autonomista kutatók harca változatos erővel s nagy tudományos felkészültséggel folyik, a Magyar Masaryk Akadémia folyóiratában azonban e kulturális harc regisztrálásával sem találkozunk, holott mindkét vitázó fél szláv egyoldalúsága a magyar kisebbséget veszélyezteti. Hébe-hóba Budapestről szól bele a vitába Hóman Bálint és Szekfü Gyula történeti vagy Melich János és a most elhunyt Gombocz Zoltán nyelvészeti iskolája, hogy hasonló nemzeti elfogultsággal mérgesítse el az ellentéteket. Egy reális történetiskola a különböző nemzeti idealistákkal szemben tisztázhatná a szlovák és magyar tömegek közös jobbágymúltját, fényt deríthetne a polgáriasodás és a nemzeti kultúra közös kezdeteire, feleveníthetné a magyar polgári radikálisok és szociáldemokraták szövetségét a nemzetiségekkel az államfordulat előtt, s Acsády Ignác, Ágoston Péter, Király György, Jászi Oszkár, Szabó Ervin kutatásainak korszerű folytatásaként frontot alkothatna mindama teologikus iskolákkal szemben, melyek a mai nemzeti tőkecsoportok ellentéteit vetítik a múltba, hogy ideológiai fegyvereket kovácsoljanak mai érdekek számára. Ezúttal az ellentétek ütközőpontjába került kisebbségi magyarság szellemi életéhez állana a legközelebb egy ilyen reális történetiskola megteremtése, mely az érdekeltségek vonalai helyett a népélet valóságának alapjaira helyezkedve, a dolgozó tömegek társadalmi múltját és közös érdekeit kutatná, s a történelmi fejlődés törvényszerűségének feltárásával hessegetné el az idealista belemagyarázásokat. Éppen Pozsonyban van tradíciója a reális kutatásmódnak, ahol Bél Mátyás — a szlovák és magyar honismeret s népkutatás közös eredeténél álló kiváló tudós — két évszázaddal ezelőtt gyakorolta emlékezetes pedagógiai realizmusát. Ez a történeti realizmus számos ponton szembetalálná magát Chaloupecký elméletével, amely kétségbe vonja a magyarság kisalföldi és gömöri ősfoglaló szálláshelyeit, s minden bizonnyal éles harcba bocsátkoznék mindazokkal a tudományos 170