Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Valóság és társadalom - Balogh Edgár: Valóság és kultúra a csehszlovákiai magyarság életében

tiségi számarányt, nem is szólva a nemzetközi munkáspárt magyar tömegeiről s a csehszlovák pártokra eső kassai magyar szavazatokról. (Ez a jelenség az 1935 májusában lezajlott legutóbbi parlamenti választások alkalmával fokozott mértékben ismétlődött.) Az államfordulat után rendkívül gyorsan fellendülő Pozsonyban már az a puszta tény leleplezi a csehszlovák nyelvrendelet végrehajtásának visszásságát, hogy a magyar lakosság abszolút lélekszáma nem csökkent, hanem emelkedett. A Csallóköz és Mátyusföld felől beszármazó magyar proletariátus ellepi a külvárosokat, s elmagyarosítja a fővárossal összenőtt, eredetileg német Főrévet és Ligetfalut. Ha a betelepedők állami alkalmazottak, karhatalmi elemek, vasutasok, előmunkások — pillanatnyilag le is szorítják a pozsonyi magyarság relatív nemzetiségi számarányát, a legelemibb demográfiai ismeretek mellett is kétségtelen, hogy a nagy magyar hátvidékű Pozsonyban sohasem halhat el a magyar szó, s a feltörekvő munkásosztály sorsának függvényeképp a magyar nyelv soha azelőtt nem birtokolt kulturális hadállásokat építhet ki magának ebben a fejlődő városban. A statisztikai összehasonlítás, szociográfia és demográfia, a történelem, történeti földrajz, településtörténet és nyelvészet, a szociológia, párttörténet és kisebbségi jogtudomány szellemi fegyvereivel kellett volna a pozsonyi magyar tudományos társaságnak is helytállnia a magyar nyelv frontján. A magyar nyelv védelme a legkevesebb, amit egy magyar tudományos intézménytől elvárhatunk, különösen akkor, ha saját székhelyén kerül veszélybe létalapja, a nemzeti nyelv. De várhatjuk-e ezt a magatartást a Csehszlovák Szociáldemokrata Párt befolyása alatt álló, annak tagjaival szaturált Magyar Masaryk Akadémiától, amikor ugyanaz a párt még magyar anyanyelvű tagjait is a legszigorúbb pártfegyelem alatt arra kötelezte, hogy Pozsony és Kassa városi tanácsaiban a magyar nyelv ellen szavazzanak! A pozsonyi Komenský Egyetemen több mint egy évtizede új történelmi iskola működik. Václav Chaloupecký cseh történész, a mai Szlovenszkó történetét a morva birodalom bukásától az Árpád-ház kihaltáig új alapokra fektető Staré Slovensko szerzője, tanítványaival együtt nagyméretű átértékelő munkát végez a Szlovenszkó múltjára vonatkozó történetkutatásban, részben a magyar forrásanyag új feldolgozásával, részben új anyag feltárásával. Az egyoldalú magyar beállítások után kétségtelenül frappáns, de hasonlóan túlzó hang szólal itt meg — a centralizmus szolgálatában —, amely máris nagy 169