Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Valóság és társadalom - Balogh Edgár: Valóság és kultúra a csehszlovákiai magyarság életében

mozgalmából kellő időben kivált s a kormányban ülő szociáldemokráciához lecsatlakozott Szalatnai Rezső s a határozott világnézet nélkül tisztán művészettörténeti szakmunkára tolódott Brogyányi Kálmán szemrebbenés nélkül hallgatta végig a marxista ifjúság kiebrudalását a fiatal Akadémia munkásságából. A sarlósok így egy sorba kerültek Fábry Zoltánnal, aki az egyetlenegy számot megért — a demokratikus és liberális Szentiváni Kúria írói mozgalmából született s azzal együtt meghalt — prágai Új Munka ankétján kereken visszautasította a Magyar Masaryk Akadémia előkészítésében való részvételt. Jócsik Lajos ekkor írja meg Az Út hasábjain cikkét Akik egymillióért megelégedett kisebbséget szállítanának címmel, Terebessy János ugyancsak itt — Fábry Zoltán lapjában — mutatja ki, a csehszlovák állami költségvetés és a kisebbségi magyarság számarányai alapján, az ajándékba kapott egymillió körüli éles ellentmondásokat. Hosszú bürokratikus előkészületek után voltaképpen csak 1933 végén, a Magyar Figyelő első számának kibocsátásával, kezdi meg érdemleges működését az új kulturális intézmény. Már az első publikáció nyíltan elárulta, hogy hogyan viszonylik az új Akadémia a kisebbségi magyar népvalóság feléje szegezett követeléséhez. Ez az első publikáció mindmáig jellemző maradt az Akadémia egész működésére. A véletlenül Csehszlovákiában elérhető kvalitásos vagy kevésbé kvalitásos magyar alkotók teljesen önkényes szereposztással és rendszer nélkül kiválogatott tárggyal lépnek itt a nyilvánosság elé, Manet festőmüvészetétől a munkácsi barokk építkezésig és az abszolút véletlen filozófiájától valami vulgáris „szociológiai" oktatástervig terjedő laza, összefüggéstelen problémakörben mozogva, melyet itt-ott tarkít néhány szintén véletlenszerűen beleaprított vers és novella. Az azóta elhunyt Maiéter István, Jászi Oszkár neveltje, konkrét kisebbségjogi tanulmánnyal szerepel ugyan, de ez is eredetileg a Národnostní obzor felszólítására készült prágai előadásnak, a Sarló gárdájában nevelkedett Szalatnai Rezső pedig a szlovenszkói magyar irodalmi termést próbálja regisztrálni. A Magyar Figyelő legelső száma elárulta, hogy az új kulturális szervezet a haladó diákok részéről kívánt és követelt kisebbségi magyar kutatóintézet helyett az egyéni utakon járó kulturális munkások kaszinójává vált, ahol senkit sem kötelez határozott munkaprogram a különleges csehszlovákiai magyar problémák megoldására. 166