Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Valóság és társadalom - Balogh Edgár: Valóság és kultúra a csehszlovákiai magyarság életében

A Prágába vitt magyar diákprogram s az elnöki alapítvány közti kapcsolatot különben jól megvilágítja az a tény, hogy 1931 nyarán, amikor az alapítvány felhasználására még sor nem került, az elnöki iroda külön összeggel támogatta a sarlósok falusi kiszállásait és népkutató vándorlásait. Ez a szociográfiai munka akkor már a magyar polgári körök szabotázsa és a hatóságok növekvő bizalmatlansága mellett ment végbe. E sorok írójának szociográfiai beszámolóját a felső-tiszai magyarságról még 1931 tavaszán kitiltották a Prágai Magyar Hírlap — a magyar polgári pártok hivatalos lapja — hasábjairól, az Országos Keresztényszocialista Párt egyes funkcionáriusainak vétójára. A hatóságokat pedig az a körülmény ejtette gondolkodóba, hogy a galántai járás földmunkásainak sztrájkja alkalmával kapcsolatok lepleződtek le a Sarló diákgárdája és az osztályharcos munkásmozgalom között. Az elnöki iroda támogatásával mégis zavartalanul lefolyt szociográfiai vándorlásokat 1931 őszén a sarlósok pozsonyi kongresszusa követte. Ez a kongresszus, amelynek anyaga A Sarló jegyében címmel megjelent, a polgári oldal bizalmatlankodásaira nyílt állásfoglalással válaszolt. Annak az ifjúsági idealizmusnak, amellyel a sarlósok saját alanyiságukat még a tárgyi világtól függetlenül, mintegy a kivizsgálandó valóság felett állónak fogták fel, vége szakad. A sarlósok a marxista elméletet teszik magukévá, tisztázzák saját helyüket és hivatásukat is a csehszlovákiai magyar életben, s így teljes történelmi szereptudattal állanak be a helyükre. A valóságkultúra követését a sarlósok ekkor már félreérthetetlenül úgy állították fel, hogy annak az uralkodó osztályoktól teljesen független fórumra van szüksége. (Konkrétan egy önálló szociográfiai intézet terve merült itt fel, amelynek megvalósulására azonban a Sarló későbbi felbomlása folytán nem került már sor.) Ilyen előzmények után a Magyar Masaryk Akadémia a sarlósok nélkül, sőt a Sarló kulturális programjával éles ellentétben kezdte meg szilárd anyagi bázison nyugvó, kezdettől fogva elérhetetlen előnyben levő tudományos, irodalmi és művészeti munkásságát. Már az új társaság alakuló közgyűlésén heves kirohanásra került sor a „meggondolatlan" fiatalok ellen, Orbán Gábor elnöki megnyitójában. A Sarló hivatalos képviselőit be sem engedték az alakuló közgyűlésre, ahol a marxistákká vált sarlósokkal szembekerült s akkoriban már a fiatal Csáky Mihály gróf oldalán a harmincévesek neonacionalista mozgalmával kísérletező Győry Dezső, a Sarló 165