Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Valóság és társadalom - Balogh Edgár: Valóság és kultúra a csehszlovákiai magyarság életében

előkelő, külsőségeiben és önkényesen eklektikus kulturális munkájában valóban felduzzadt intézménynek megalakulása óta éppen a csehszlovákiai magyar népvalóság feltárását követelő kulturális megmozdulás leverése volt a legfőbb társadalmi szerepe. Ma már a prágai német egyetemi tanárok szerkesztésében megjelenő pángermán Karpathenland vagy a köztársasági elnök irodájához közel álló prágai Národnostní obzor, amelynek főmunkatársai a minap Pozsonyban cseh nyelvű előadásokban szóltak hozzá egyoldalúan, de jól informáltan a kisebbségi magyarság kérdéseihez — pontosabban és bővebben regisztrálja a szlovenszkói és kárpátaljai magyarság demográfiai viszonyait, mint az önálló magyar kutatóintézetnek indult hivatalos pozsonyi magyar tudományos társaság. A magyarázatért az alapítás és megalakulás körülményeihez kell visszanyúlnunk, bármennyire tekintélycsorbító illetlenségnek tűnjék is fel ma már a Sarló diákakcióinak emlegetése egy nemzetközi relációkban is hivatalosnak elismert intézménnyel kapcsolatban. A pozsonyi magyar tudományos társaságot (népszerű neve Magyar Masaryk Akadémia) T. G. Masaryk köztársasági elnök egymillió koronás adománya hívta életre. Az adományozás az elnök szlovenszkói látogatása alkalmával történt 1930-ban. Ezt megelőzőleg e sorok írója — két más társával egyetemben egy hradzsini kihallgatás alkalmával — a haladó kisebbségi új nemzedék munkaprogramját írásban nyújtotta át a köztársaság elnökének. E program — híven tükrözve a Sarló akkori tétovázó magatartását és jellegzetes idealizmusát — az új magyar diáknemzedék társadalmi állásfoglalásának és politikai irányválasztásának előfeltételeképp azt a tudományos munkát állította fel, amely tárgyilagosan felméri a kisebbségi magyar néptömegek szociális helyzetét, társadalmi és politikai megoszlását és kulturális igényeit, s ezért egy magyar népkutató intézmény létesítését tűzte ki az egyetemekről az életbe lépő szlovenszkói magyar fiatalok legelső feladatának. (A program emellett kitért egy szláv—magyar kutatóintézet, valamint egy, a kelet-európai népviszonyokat és nemzetközi kapcsolatokat tanulmányozó társaság jövőbe vetett tervére is.) Az előkészítő munkálatokat ez a tervezet a Sarló szociográfiai munkásságában jelölte meg. E prágai kihallgatás után került sor az elnök alapítványára, melynek kimondott célja egy adott viszonyok között fel nem állítható külön magyar tudományegyetem helyettesítése s a kisebbségi magyar tudományos kutatás előmozdítása volt. 164