Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Valóság és társadalom - Balogh Edgár: Valóság és kultúra a csehszlovákiai magyarság életében

Amikor a csehszlovákiai magyar középosztály anyagi romlása és társadalmi térvesztése folytán az új diáknemzedék egy része kirajzott az örökölt keretekből, s önállóan kutatni kezdte fennmaradásának és új elhelyezkedésének kérdéseit, nyomban szüksége lett a kívüle adott tárgyi valóság hű és szabatos ismeretére, mégpedig nyelvi kötöttségeinél és társadalmi igényeinél fogva a csehszlovákiai magyar nemzetdarab konkrét érzékelésére. Csehszlovákián kívül Magyarországon és Romániában is ismertté vált a Sarló ifjú gárdájának az a törekvése, hogy a társadalomtudomány módszereivel — mégpedig mind a szociográfia, mind a szociológia eszközeivel — rögzítse és megmagyarázza a szlovenszkói és kárpátaljai magyar népélet változatos mozgásjelenségeit. Emlékezetes az is, hogy ugyanaz az ifjúság, amely a valóságra nyitotta fel szemét, s így hamarosan a dolgok logikáján épült tudományos marxizmust tette a maga ideológiájának módszerévé, az irodalomtól és művészettől is a magyar élet magasabb fokú érzékelését és visszaadását várta. A Sarló azóta felbomlott szervezete lehetett múló középosztály-jelenség, de az az egyszer felállított művelődéspolitikai követelés, mely a kisebbségi magyar kultúrától a kisebbségi magyar valóságot kérte számon, olyan kulturális megmozdulás volt a csehszlovákiai magyar szellemi életben, amelynek hatása csak hatványozódhatik az ellentétes művelődési frontokon. Ezért a csehszlovákiai magyar tudomány, irodalom és művészet viszonyát a valósághoz csakis a Sarló kulturális akciójához mérten ítélhetjük meg érdemlegesen. Mi sem természetesebb, hogy a másfél évtizede új állampolitikai keretek és viszonyok közt élő nemzetdarab gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális helyzetképét elsősorban a külföldön még csak alapítása körülményeinél fogva ismert Csehszlovákiai Magyar Tudományos, irodalmi és Művészeti Társaság munkaeredményeiben keressük. S rögtön meg kell itt állapítanunk, hogy ennek a csehszlovákiai magyar szellemi élet élén álló kulturális intézménynek egyetlenegy olyan osztálya s egyetlenegy olyan publikációja nincsen, amely a tapasztalati tudományok eszközeivel bevilágítana a magyarság szlovenszkói és kárpátaljai elhelyezkedésének, gazdasági és társadalmi változásainak, régi és új művelődési formáinak, demokratizált politikai életének vagy akárcsak a kisebbségi küzdelmekben oly nagy szerepet játszó nemzetiségi arányainak tényanyagába. Szinte érthetetlen volna előttünk mindez, ha nem tudnók azt, hogy ennek az 163