Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Irodalom és nemzetiség - Zapf László: Magyar irodalom Csehszlovákiában

ZAPF LÁSZLÓ Magyar irodalom Csehszlovákiában i Az 1918-as békeszerződések a török hódoltság megszűnése óta megszakítás nélkül egy országban és egy nemzettestben élő magyarságot négy részre osztották. Ezáltal három országban keletkezett magyar nemzeti kisebbség: Jugoszláviában, Romániában és Csehszlovákiában. Az erdélyi magyarság számára viszont nem volt újdonság az elszakadás, hisz Erdélynek mint külön országnak, megvan a maga történelme és történelmi hagyománya, úgyhogy az erdélyi magyarság az osztatlan Magyarország politikai egységén belül is külön etnikai és kulturális egységet képezett. Viszont a csehszlovákiai magyarságnak a török hódoltság idejében való különélése a magyar kultúra olyan kezdetleges fokán történt, hogy 1918-ig még a nyoma sem maradt meg. Itt az elszakadás annál nagyobb jelentőségű volt, mivel a régi Magyarország gazdasági és kulturális berendezkedése a feudalizmus sokkal több csökevényét őrizte meg, s így sokkal inkább Budapest felé volt koncentrálva, mint a liberálisabb Ausztriáé. A magyar társadalomdinamikai fejlődés az 1848-as forradalom leverésével tragédiába fúlt. A hatvanhetes kiegyezés után a világháborúig sem tudott létrejönni egy legalább annyira liberális és polgári Magyarország, amennyire liberális és polgári volt a háború előtti Ausztria vagy Németország. Ez okozta a magyar középosztály tehetetlenségét és önállótlanságát. És ez különösen megbosszulta magát a csehszlovákiai magyarság szellemi forrongásaiban. Az első indíték, amiért az itt élő magyarság önálló kultúréletet kezdett, tagadhatatlanul az volt, hogy a csehszlovák kormány az új kultúrtermékeknek Magyarországból való behozatalát megtiltotta. A magyar kultúra itt talált hordozójára, a magyar középosztályra nézve nem volt ez olyan egyszerű kérdés. A régi Magyarországban a felső tízezrek diktálták neki a kultúrát, azok vitték ki, hogy éppen a háború 109