Turczel Lajos (vál.): Szlovákiai magyar elbeszélők (Bratislava. Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó, 1961)

Monoszlóy Dezső: Karácsonyi történet

Monoszlóy Dezső: KARÁCSONYI TÖRTÉNET Egy ideig üresen járt a Stalinec motorja. Élet Mihály, vállas, medveformájú férfi komótosan lekászálódott a traktorról. Csizmája mélyen belesüppedt a hóba, kis kört topogott ki maga körül, nyújtóztatta tagjait, álla alatt összehúzta bekecsét, aztán durva posztónadrágjának zsebébe nyúlt, cigarettáért. Nagyot slukkolt a bisztricából, s miután a füstöt már kifújta, a levegőbe is beleharapott egy kicsit, szája szélén fehér gombócként buggyant ki a pára. Hideg volt, a szél is fújt, de a sűrű fenyveserdőn megtört az ereje, kifáradva, szuszogva ért csak Mihályig, a fák koronájáról rázogatva a havat, mintha láthatatlan mókusok ugrálnának az ágakon. A traktor motorja ütemesen krákogott, különben csend volt, más zaj nemigen hallatszott ide. Az erdei út lehetett vagy két kilométernyire is, s a fát szállító favágók kiáltásai belefulladtak az út széléig nőtt fák sűrűjébe. Az út másik oldalán állt a hegyi csárda meg az erdészlak, azon túl megint csak erdő, hegyek és messzeség. Két hónapja élt itt Mihály, másodmagával, egy prešovi fiúval, de most az is hazament szabadságra. A község erdejét irtották, mert legelő kell a marháknak. Reggel hétkor szoktak hozzálátni a munkához, de aztán dolgoztak vakulásig, ebédelni se mentek a csárdába, hanem csak úgy papírból majszoltak valamit. Tulajdonképpen két műszakban dolgoztak volna, de mégse így lett, maguk változtattak rajta. Reggeltől estig együtt maradtak. Hol egyik, hol a másik ült a bulldózerba, így vidámabban ment a munka, kevesebbet rázódott mindkettőjük gyomra, ha meg ág vagy 205