Turczel Lajos (vál.): Szlovákiai magyar elbeszélők (Bratislava. Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó, 1961)

Turczel Lajos: Bevezető

a nálunk megállapítható átlagos színvonalat elérik. A lírikus Dénes György, Veres János és Monoszlóy M. Dezső, a drámaíró Dávid Teréz, a humorista Duba Gyula és a kritikus Koncsol László novellái ennek a relatív értékkövetelménynek teljes mértékben megfelelnek, ezért az antológiában jogos helyük van. Az antológia kritikusainak a válogató munkája értékelésében majd ezt a körülményt is tekintetbe kell venniök. A „törzsbeli" prózaírók értékelésekor pedig arról nem szabad me g feledkezniök, hogy az írónként egy szál novella kiválasztása során a már kötetben is megjelent novelláikat mellőzni kellett. Mindezeket a körülményeket és szempontokat figyelembe véve és megfontolva a válogatónak az a véleménye, hogy a kiválasztott novellák egyrészt különkülön nincsenek alatta annak az egyéni művészi szintnek, amelyet az egyes írók képviselnek, másrészt együttesen is híven tükrözik azt a relatív művészi színvonalat, amelyet novellairodalmunk a jelen pillanatban mutat. Hogy aztán ez a relatív művészi színvonal a mai magyarországi, a cseh, szlovák és a világátlaghoz mérve megálljae a helyét, annak a vizsgálása nem lehet ennek a bevezetőnek a feladata. E kérdés megvitatása az antológia kritikusaira vár, akik bizonyára összevetik majd a mai szlovákiai magyar novellát vérszerinti elődjével, az első köztársasági magyar novellával is. A novella mai átlagos világszínvonalát említettük. Nos, általánosan ismert tény, hogy ez a nagymúltú műfaj, illetve annak gyakorlata már hosszabb idő óta egész világviszonylatban válságban van. E válság különböző tájakról érkező jelzéseiről alapos tájékoztatást ad Fabry Zoltán nagy tanulmánya, amely az Irodalmi Szemlében jelent meg A novella kérdőjelei címmel. Fabry ebben a tanulmányában már részben eleget tett annak az igénynek is, amelyet az imént az antológia leendő kritikusai elé állítottunk: nem foglalkozott ugyan itt konkréten az egész mai novella9