Tamás Mihály: Sziklán cserje

Munka - A cégjegyző úr

gatja a gyermekkocsit, de most már csak haragot érzett és idejében átment a másik oldalra. Már a Főuccára ért, talán száz lépés még az iroda, ahová ő most egyedül fog betérni. Ki fogja nyitni az ajtót és az ajtón belül az igazgató borzalmas tömpe ujjai fognak eléje meredni: ah, ön egyedül? Már a lépcsőn haladt, már csak három lépcsőfok kellett ahhoz, hogy megfoghassa az iroda kilincsét. A vezetőszíj árván lógott a kezében és tétován állt meg az utolsó három lépcsőfok előtt. Jóisten .. . valamit érzett a térdénél. A térdénél a Boby állott és ahogy Gwerk úr lenézett rá, az állat bánatos szép szeme tekintett rá vissza. A nyakát tartotta, engedelmesen, alázattal és hűséggel és a szemében a megértő lélek véghetetlen szépsége virágzott, amely a világ megváltására is elegendő lett volna. Amikor rácsatolta a szíjat, Boby érdes meleg nyelvét végighúzta a Gwerk úr remegő, tintafoltos kezén. 146