Csehszlovákiai magyar regényírók 1918-1945 – Szép Angéla háza

télyű Fejedelmi Főtörvényszékhez fordultunk bejelentésünkkel." Egy pillanatra elhallgatott, és körülpillantott a hallgatóságon. A legények megdobbant szívvel integettek Gábor felé: néked is megbocsátottak! Az ítélet váratlanul enyhe volt, s ennek elsősorban Gábor s a vezető legények miatt örültek. Ám örömüket nyomban letaglózta a Keresztury uram újra felharsanó, bunkós nagy hangja. — „Határozzuk végezetül, hogy a közös és munkabéli rend megóvása, elrettentő példaadás és a baj legfőbb gyökerének a kivágása céljából a legénység állandó izgalmakba hozóját, rossz példákat adóját, a rendes és békés munkákban akadályozóját s jelen esetben is felbujtó vezérét több ízben elkövetett szabálysértései, köztudomású iszákossága s a városi köztisztességet bántalmazó egyéb szemérmetlenségei, valamint a jelen esetben elkövetett feltámadás előkészítése és véghez vivése miatt mesterségünk űzésének jogától való megfosztására, iratai elkobzására, három napi városi börtönbüntetésre s ennek kitöltése után a város nyombani elhagyására elítéljük. Nevezett Téglás Gábor legény elfogatására a városi őrség parancsnokát testületünk tisztelettel kéri és utasítja." Ezek a szavak mázsás súlyokkal szegezték helyükre a legényeket. összezsúfolt tömegükből sűrű lihegések hallatszottak, és mozdulatlanságuk oszlopos csendjében megfagyott minden csepp szó a mesterek ajkán. Legelőbb Barabás emelte fel a szavát, s a kezében tartott furkósbotot. Fenyegető hangon kiáltotta: — Meggondolták-e alaposan, mester uraimék, hogy mit csinálnak?! A legények dermedtségét felrázta ez a kiáltás. Megdöbbent szavakkal mozdultak előre, és felemelt botokkal szorították hátrább a mestereket. Hangosabb szó nem esett, de az összevissza hangzó kiáltások tompa morajjá tevődtek össze, és megmozdult ár módján készültek ostromolni a mesterek csoportját. 83