Csehszlovákiai magyar regényírók 1918-1945 – Szép Angéla háza

SZOMBATHY VIKTOR Az új Madonna Mikor novíciusként éltem még régi kolostorunkban, és zsol­tárok éneklésével, tudós írások tanulmányozásával, bölcs tanítások hallgatásával, testem sanyargatásával készültem Istennek tetsző életre, különös adományt éreztem magam­ban, amely már gyermekkorom óta birtokomban volt. Festegetni és rajzolgatni éreztem kedvet, s szerénytelen­ség nélkül mondva, tehetséget is. Addig-addig másolgattam a szent könyveket, amíg a gyakorolgatás által ráeszméltem, hogy saját magam is rajzolgatok szépen sikerült képecs­kéket. Ügyeskedtem az ábrázolatokban, sőt itt-ott meg­kíséreltem azt is, hogy a nagyon ügyes kezű s alázatos f Máté testvérnek segítsek, aki reszkető ujjaival s egyre rosszabb szemével nem tudfca befejezni, amit tervelt. Az Evangéliumot másolta, és sok helyütt én rajzoltam helyette a kezdőbetűket. A tudós prior úr azt mondta, Istennek különös adományát bírom a festésre, s mindenképpen biztatott, ne hanyagoljam el az ügyességet, hanem erős buzgalommal arra törekedjem, hogy gyarapítsam ebbeli tudásomat. Kitől örököltem vajon? '— sokat töprengtem e kérdésen. Apám, aki egyszerű ács volt, téli estéken égig érő palotá­kat tervezett gubacstintás ujjával az asztalon. Az édes­anyám pedig színes virágokat szőtt a szövőszéken, szinte álmodta a virágokat, s meg talán a szivárványt is bele­szőtte a fehér lenvászonba különböző színes fonalakból, hogy csodájára jártak a nemes uraságok is. Jól látom most is magamat gyermekkoromban, amint a vastag táblájú asztal fölé hajolva, igyekeztem utána­rajzolni apámnak a hatalmas palotákat, s színes földekből kevert festékkel utánoztam anyám virágait a meszelt falon. Rendünk bővelkedik a nagyon ügyes kezű testvérekben, 189

Next

/
Thumbnails
Contents