Szélén az országútnak – Csehszlovákiai magyar költők 1919-1989

Életrajzi jegyzetek

cus Princepa Rákóczi comes de Sáros című hangjátékból, Pozsony, 1942); Az üres bölcső (mesék, Budapest, 1942). FORBÁTH IMRE 1898. november 17-én született Böhönyén. Családjával 1902-ben költözött Nyitrára, ott végezte iskoláit s ott is érettségizett. 1916-ban bevonult katonának, majd sebesülése után Budapestre került, ahonnan a Tanácsköztársaság bukását követően Csehszlovákiába emigrált. Prágában telepedett le, ahol befejezte Budapesten megkezdett orvosi tanulmányait. Barátságot kötött Vítězslav Nezvallal és a köréje csoportosuló írókkal, költőkkel, művészekkel. 1939-ben Lengyelországon és Svédországon keresztül Angliába menekült, ahol a háború éveiben Londonban és Birminghamban élt. 1945 márciusában tért haza. A második világháború után előbb Osztraván volt orvos, majd diplomáciai szolgálatba lépett, ám a koncepciós perek őt sem kímélték, s így visszakerült orvosnak; 1967. május 16-án bekövetkezett haláláig a csehországi Teplicében élt és dolgozott. 1938-ban költőként teljesen elhallgatott. A csehszlovákiai magyar irodalomba csupán az ötvenes évek közepén kapcsolódott be újból, ám igazából ekkor már — egy-két kivételtől eltekintve — új műveket nem publikált. Cseh nyelven írt munkái —előadásai, tanulmányai, esszéi, aforizmái, filmforgatókönyvei — ugyancsak fennmaradtak. Verseskötete jelent meg csehül és szlovákul, néhány versét németre és franciára is lefordították. Cseh nyelvű Petőfi-kötetet szerkesztett. Válogatott verseinek A csodaváró című gyűjteménye 1978-ban második kiadásban is megjelent. Verseskötetei: Versek (Bécs, 1922); Vándordal (Érsekújvár, 1923); Favágók (1930); Panasz és remény (London, 1942); Mikor a néma beszélni kezd (válogatott versek, 1958); A csodaváró (válogatott versek, 1967). További munkái: Eszmék és arcok (cikkek, tanulmányok, 1966); Összegyűjtött írásai 1. Vallomások, tanulmányok, esszék (1989). MIHÁLYI ÖDÖN 1899. április 5-én született Lemesen. Gyermekkorát Kassán töltötte, itt járt iskolába, később Budapesten és Bécsben folytatta tanulmányait, majd édesapja bogdányi birtokán gazdlkodott. 1929. július 1-én egy autóversenyen halálos balesetet szenvedett. A hagyatékát összefoglaló, 1930-ban megjelent posz347