Szélén az országútnak – Csehszlovákiai magyar költők 1919-1989

Életrajzi jegyzetek

tumusz kötetéhez Ignotus, Lesznai Anna és Márai Sándor, válogatott verseinek 1968-as kiadásához pedig Déry Tibor írt előszót. Verseskötetei: Ma itt borzongok néhány kétkedéssel... (Kassa, 1917); Márciusi tribün (Kassa, 1922); Galambot várok (1928); Felszökő föld (válogatott versek és írások, Budapest, 1930); Fekete vihart kívántál (válogatott versek, Budapest, 1968). GYÓRY DEZSŐ 1900. március 18-án született Rimaszombatban. Iskoláit szülővárosában végezte, majd érettségi után Budapesten, később Németországban tanult, s többszöri megszakítás után végül is Hamburgban, a Kereskedelmi Akadémián szerzett diplomát. Részt vett az 1918/19-es forradalmi eseményekben, rövid ideig a Vörös Hadseregben is szolgált. Ott volt a Sarló megalakításánál, szerkesztette a Kassai Naplót, később a Prágai Magyar Hírlapot, s egy ideig a Magyar írás, illetve a Magyar Diákszemle főszerkesztője volt. Csehszlovákia feldarabolása Prágában érte, ahonnan a németek bevonulása után Pozsonyba menekült: itt az Új Híreknél kapott állást, majd az Esti Újságnál dolgozott. Ezt követően Beregszászra menekült tovább, itt érte a felszabadulás is. A Kárpáti Igaz Szó belső munkatársa volt. 1949- ben Budapestre költözött, ahol jelentéktelen lapoknál lektorkodott. Prózai munkáival, történelmi regényeivel ért el sikereket, közülük néhány több kiadást is megért. Versei, regényei jelentek meg csehül, szlovákul, németül és ukránul. Magyar Karácsony címmel hangjátékát sugározta a pozsonyi Magyar Rádió. Az akasztófa árnyékában címmel lefordította Július Fučik híres börtönnaplóját, s Gorkij néhány novellája is az ő átültetésében jelent meg magyarul. 1974. február 1-én halt meg Budapesten. Verseskötetei: Hangulatok és gondolatok dalban és prózában (lírai útinapló, Galánta, 1921); Százados adósság (Rimaszombat, 1923); A láthatatlan gárda (Rimaszombat, 1927); Újarcú magyarok (Berlin, 1927); Hol a költő? (Kassa, 1931); A hegyek árnyékában (1936); Zengő Dunatáj (Eperjes, 1938); Emberi hang (1940); Magyar hegyibeszéd (Budapest, 1940); Zengő Dunatáj (válogatott versek, Budapest, 1957); Az élő válaszol (válogatott versek, Budapest, 1964); Emberi hang (válogatott versek, Budapest, 1970); Férfiének (válogatott versek, Budapest, 1974); Kiáltó szó (válogatott versek, 1983). További munkái: A veszedelmes ember (regény, Budapest, 1950); Ismerd meg hazádat (képes honismertető, Budapest, 348