Szélén az országútnak – Csehszlovákiai magyar költők 1919-1989

Új Atlantisz 1945-1989

egy homokóra nyaka. Ez a felfelé hulló hasas pasas itt pan Zbigniew Herbert, ez a szúrós fekete szem a képzetek üvegfalában Vladimír Holan, s ez a goszpodin, aki a tárgyak szemhéja alatt hajózgat: Vasco da Popa. Tudni kell róluk, hogy pán Mittel fia mind, de nem mittelt jussoltak apjuktól: csak titelt. Mittel úr legutoljára Moszkvában, a Gosztyinyica Szálló hetedik emeletén fogadta fiait. Az egyik, a cluji egyetem jeles tanára ott rakta le a mittelszolipszimus alapjait. A másik, a nem kevésbé jeles bratislavai író, kinek hóna alól nyeles kézigránátként meredt a jelenlevőkre egy vodkásüveg, szóval a pozsonyi író arról beszélt, hogy Károlyi Mihály dakszlija egy lausanne-i cukrászdában már 1927-ben levizelte XIII. Alfonz spanyol király székének lábát, de hát Benesék nem értették meg az egy szájba tartozó idők csikorítását. S a harmadik, a száguldó pesti riporter nem beszélt s nem is száguldott, csak ült részegen, s szájából vékony csíkokban csorgott a cseppfolyós haza. S a negyedik, s az ötödik, 263