Szélén az országútnak – Csehszlovákiai magyar költők 1919-1989

Új Atlantisz 1945-1989

Ő most a rég tanult passiót énekli gyászba borultan, sört iszik, s csak nehezen tud lemondani a világmegváltásról. „Feszítsd meg ót!" (1964) Monoszlóy Dezső Tóltésszimmetria E században, hol oly gyorsan kiosztott áldás és átok fekete-fehérre szálazta szét a szimmetrikus világot, hol önkényes dugóhúzó-konvenció javallta, mi a bal és mi a jobb, mialatt a kétfelé forgó neutrinok egyformán perdültek balra, jobbra, összetört tükrök mögül mutogatva a mozgó harmóniát, itt éltem én az univerzum „baloldalán", voltam hivő, hitetlen, konok, de mégis mindig a mindenség ikerrésze voltam, kiegyenlítettek az anticsillagok. (1965) Ozsvald Árpád Látomás Ki vagy? — szól rám az erdő. Hegyes nyársai bikaszarvak. Ki vagy? — szól rám a felhő, s jégdarazsak véresre marnak. 158